Facilitációs eszközkészlet

Terjesztési szórólap

A konzorciumi partnerek számára a projekt terjesztésének megkönnyítése érdekében egy nyomtatásra alkalmas digitális szórólapot készítettek. A szórólap alapvető információkat tartalmaz a HELPDESK-ről, annak fő céljáról és célkitűzéseiről, a tervezett főbb tevékenységekről és a részt vevő partnerekről.

Eszköztár

Proin gravida, nulla ut porta commodo, arcu justo mollis lacus, quis scelerisque ante massa mauris malesuada.

További források

További források link 1
További források link 2
További források link 3

Az Segítségnyújtási eszköztár szociális szolgáltatási projektekhez úgy tervezték, hogy hatékonyan reagáljon a projektciklus minden szakaszában felmerülő sürgető adminisztratív és technikai kihívásokra. Elsődleges célja, hogy segítse a minden szinten (nemzeti, regionális és helyi) működő irányító hatóságokat, beleértve a közvetítő szervezeteket és ügynökségeket is, az ESZA+ és az ERFA (és más programok) forrásaihoz való hozzáférés és azok kezelése során a szociális szolgáltatások javára. 

Az eszköztár célja olyan megoldások és eszközök kidolgozása, amelyek megkönnyítik az uniós forrásokhoz való hozzáférést. Számos gyakorlati eszközt, tanácsot, ajánlást és mintát kínál, és kiemeli a különböző uniós tagállamok ígéretes gyakorlatait.

Az eszköztár a projektmenedzsment-folyamatok racionalizálását szolgálja hét kulcsfontosságú tematikus területen: Projektalkalmazás, partnerség és horizontális elvek, projektkiválasztás és -értékelés, projektminőség és kommunikáció, költségvetés, jelentéstétel, nyomon követés és fenntarthatóság.

Ebben a szakaszban számos alábbiakat találhat sablonok, táblázatok, és ellenőrző listák mind a hét tematikus területre kidolgozott, a projektek elősegítésének bonyolult körülményei között való eligazodáshoz és az ágazatspecifikus ismereteken alapuló legjobb gyakorlatok végrehajtásához nyújtott segítséget.

01 Alkalmazási fázis

A Pályázati szakasz témakör különböző eszközöket tartalmaz, amelyek célja a nyílt felhívás kialakításának megkönnyítése, hogy valamennyi potenciális pályázó számára egyenlő hozzáférést biztosítson. Ezek az eszközök javasolják egy ellenőrző lista alkalmazását a programozás során vagy a felhívás tervezése előtt, illetve egy kétlépcsős pályázati eljárás bevezetését, amelynek célja a projektjavaslatok korai szakaszban történő előszűrése, ami hatékonyan csökkenti az adminisztratív terheket. Az eszközöket a szociális szolgáltatók és az irányító hatóságok bevonásával, a 2023. május 10-12. között megrendezett műhelytalálkozók során dolgozták ki. Az érintettek által nyújtott információk és az ezt követő visszajelzések döntő szerepet játszottak a pályázati szakasz eszközeinek kialakításában.
Eszközök listája:

Az eszközt a társadalmi befogadásra és innovációra irányuló nyílt felhívás tervezésekor kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy minden érintett potenciális pályázó számára hozzáférést biztosítson a programhoz.

Eszköz felhasználói kézikönyv:

  1. Az eszköz beépítése a felhívás tervezési folyamatába, emlékeztetőül arra, hogy a szociális szolgáltatók milyen szempontokat kell figyelembe venni.
  2. Ellenőrizze az eszköz kérdéseit a hívástervezés megkezdése és a hívástervező csoport felállítása előtt, különösen az 1. kérdést.
  3. A tervezési munka kezdetén ossza meg az eszköz kérdéseit a felhívás tervezőcsoportjával, és adott esetben egészítse ki a listát további ország- vagy ágazatspecifikus kérdésekkel.
  4. Ellenőrizze a záróhívást megelőzően az ellenőrzőlista segítségével, hogy minden kérdésre IGEN válasz adható-e.

Letöltés itt

Ez a szakasz olyan eszközök gyűjteményét tartalmazza, amelyek célja a szociális szolgáltatásokat támogató ESZA+ programokban a kétlépcsős pályázati folyamat megkönnyítése, mint olyan megoldás, amely a projektjavaslatok korai fejlesztési szakaszban történő előszűrésével csökkenti mind a pályázók, mind az irányító hatóságok/közreműködő szervek szükségtelen adminisztratív terheit.

Az eszközök gyűjteménye a következőket tartalmazza:

A. Ellenőrző lista a programozás során vagy a felhívás tervezése előtt a kétlépcsős alkalmazási folyamat használatához

Az eszköz segít annak eldöntésében, hogy a tervezett felhíváshoz a kétlépcsős jelentkezési folyamat a legmegfelelőbb jelentkezési folyamattípus. Az 1. és min 50% kérdésre adott IGEN válasz azt jelzi, hogy a 2 lépcsős pályázati folyamat alkalmazása erősen ajánlott mind a pályázók, mind az Irányító Hatóság/közreműködő szervezet munkaterhének csökkentése érdekében.

Az eszközt akkor kell használni, amikor a pályázati eljárás típusára vonatkozó döntés megszületik, akár a programozási, akár a felhívás tervezési időszakában (országtól függően).

Eszköz felhasználói kézikönyv 

  1. Integrálja az eszközt a programozás/hívás tervezési folyamatába, hogy a legmegfelelőbb alkalmazási folyamat típusát válassza ki.
  2. Opcionálisan ország- vagy ágazatspecifikus kérdésekkel egészítheti ki a listát.
  3. Ha az 1. kérdésre adott válasz IGEN és min. 50% kérdésre, válassza a 2 lépcsős jelentkezési folyamatot.

Ellenőrzőlista letöltése a 2 lépcsős pályázati eljárás használatához

B. 1. lépés ESZA+ jelentkezési lap sablonminta

Ha egy ESZA+ pályázati felhívás keretében kétlépcsős pályázati eljárást választanak, különösen a társadalmi befogadást és az innovációt támogató felhívás esetében, akkor az itt elérhető Pályázati űrlap sablonja link mintaként használható az 1. lépésben, szükség szerint a nemzeti szinten használt pályázati űrlaphoz igazítva.

Eszköz felhasználói kézikönyv: 

A sablonminta követi az egylépcsős szabványos ESZA+ pályázati űrlap sablonjának szerkezetét. Az eltérő szerkezetű nemzeti pályázati űrlapoknak megfelelően módosítaniuk kell a sablont, de a célját és logikáját meg kell tartaniuk.

Az 1. lépés célja és logikája:

  • Az 1. lépésnek tartalmaznia kell a projekt relevanciájára, a projektpartnerségre, a projekt általános és konkrét célkitűzéseire vonatkozó szakaszokat, valamint a főbb tervezett tevékenységek leírását és azok programmutatókhoz való kapcsolódását.
  • Az 1. lépésben csak a teljes költségvetésre és a partnerek szerinti bontásban szereplő költségvetésre kell rákérdezni.
  • Az 1. lépésnek csak a vezető partner jogosultságának ellenőrzéséhez kell csatolt dokumentumokat megkövetelnie, és ha ez az információ nyilvános adatokból összegyűjthető, akkor nem kell mellékletet kérni.
  • Az 1. lépésnek lehetővé kell tennie az összes szakasz módosítását a 2. lépésben, kivéve a következőket:
    • A projekt címe és rövidítése
    • Vezető pályázó
    • A felhívás célzott célkitűzése, a projekt általános célkitűzései és a fő célcsoport(ok)
    • A projekt teljes költségvetése csak a 2. lépésben max. 30%-ig módosítható.

Az 1. lépés jelentkezési lap sablonjának letöltése

C. 2. lépés ESZA+ jelentkezési lapminta minta minta

Ha egy ESZA+ pályázati felhívás - különösen a társadalmi befogadást és innovációt támogató felhívás - esetében kétlépcsős pályázati eljárást választanak, az alábbiakban elérhető pályázati űrlapminta használható mintaként a 2. lépésben, szükség szerint a nemzeti szinten használt pályázati űrlaphoz igazítva.

Eszköz felhasználói kézikönyv: 

A sablonminta követi az egylépcsős szabványos ESZA+ pályázati űrlap sablonjának szerkezetét. Az eltérő szerkezetű nemzeti pályázati űrlapoknak megfelelően módosítaniuk kell a sablont, de a célját és logikáját meg kell tartaniuk.

A 2. lépés célja és logikája:

  • A 2. lépésben a jelentkezési lap minden szakasza módosítható, kivéve:
    • A projekt címe és rövidítése
    • Vezető pályázó
    • A felhívás célzott célkitűzése, a projekt általános célkitűzései és a fő célcsoport(ok)
    • A projekt teljes költségvetése csak max. 30%-ig módosítható.
  • 1. lépés A tevékenységeket mérföldkövekkel és eredményekkel kell kiegészíteni.
  • A költségvetésnek lehetővé kell tennie az egyszerűsített költségopciókat

2. lépés jelentkezési lap sablon letöltése

A B és C eszközök az ESZA+ szabványos egylépcsős pályázati űrlapját veszik alapul, és a 2021-2027-es programozási időszakban kétlépcsős (2-stapos) pályázati folyamatokat alkalmazó nem ESZA+ programok logikájára támaszkodnak, mint például az Interreg Duna Transznacionális Program és az Interreg Északnyugat-Európa program, mint a szociális szolgálatok által állított legjobb gyakorlatok.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezzel az eszközgyűjteménnyel párhuzamosan, a kétlépcsős pályázati folyamat másik pilléreként, a 3.2. A projektjavaslat értékelése a kétlépcsős pályázati folyamatban című fejezetben kidolgoztunk egy eszközgyűjteményt a pályázatok értékelésére a kétlépcsős pályázati folyamatban.

02 Partnership & Horizontal Principles

A partnerséghez és a horizontális elvekhez kapcsolódó eszközök célja, hogy segítsék az irányító hatóságokat a hatékony partnerségek megszervezésében azáltal, hogy a programciklus minden egyes szakaszában (tervezési, végrehajtási, nyomon követési és értékelési szakaszok) felteszik a megfelelő kérdéseket, a közös rendelkezésekről szóló rendeletben (CPR) és az európai partnerségi magatartási kódexben (ECCP) meghatározott kötelezettségeknek megfelelően. Ezek az eszközök segíthetnek az irányító hatóságoknak abban is, hogy átgondolják és azonosítsák a CPR-ben és az ECCP-ben nem szereplő további partnerkategóriákat, amelyek bevonása hozzáadott értéket jelentene az egyes programok politikai célkitűzéseinek megtervezéséhez, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez. Például annak átgondolása, hogy mely további partnerkategóriákat kell bevonni a partnerségbe, nagyon hasznos lehet abban az esetben, ha egy program a szociális szolgáltatások nyújtására terjed ki, mivel a szociális szolgáltatók nem szerepelnek a CPR-ben és az ECCP-ben említett partnerek indikatív listáján. Ezek az eszközök főként a programciklushoz kapcsolódnak, nem pedig a projektszinthez.

Eszközök 1-től 9-ig javasolja, hogy Irányító hatóságok, egyedül vagy a partnerekkel együttműködve, az operacionalizáláshoz hasznos kérdések a partnerség elve a program teljes ciklusában. Ezek az eszközök bármely politikai célkitűzéssel vagy témával kapcsolatos partnerségek kialakításához felhasználhatók. A további partnerekre vonatkozó javaslatok világoskék színnel vannak kiemelve, és hasznosak lehetnek a szociális szolgáltatások nyújtása terén a partnerségek kialakításában.

10. és 11. eszköz a következőkről szólnak horizontális elvek (nemek közötti egyenlőség, nemek közötti esélyegyenlőség, esélyegyenlőség), és hasznos lehet az irányító hatóságok számára a programok nemek közötti egyenlőség és társadalmi befogadás szempontjából történő értékeléséhez. Ugyanezeket az eszközöket a gyakorlati szakemberek és a projektpartnerek is használhatják projektjavaslataik nemek közötti egyenlőség és társadalmi befogadás szempontjából történő értékeléséhez.

Eszköz 12 a partnereknek/projektgazdáknak szól. Olyan ellenőrző listát tartalmaz, amely a partnerségi megállapodásba foglalandó legfontosabb elemek megjelölésével és néhány tanácsadással támogatja a szervezeteket a partnerség vagy a partnerekkel közösen megvalósítandó projekt kialakításának folyamatában.

Eszközök listája:

A partnerségi és horizontális elvek ágazati alkalmazása 

Ez a szakasz öt szociális szolgáltatási ágazat visszajelzéseit tartalmazza: A szegénységben élő családok és a védelem alatt álló gyermekek, a munka integrációja, a fogyatékkal élők, a szegénység és hajléktalanság, valamint az idősek. A partnerségi és horizontális elvekből származó eszközöket az említett ágazatok szakértői felülvizsgálták. Az összegyűjtött visszajelzések a következőkben folyamatos fejlesztést javasolnak az ágazatspecifikus igények kielégítése érdekében.

  • Csere- és partnerkereső lehetőségek: az irányító hatóságok által támogatott, személyes vagy online csere- és partnerkereső rendezvények létrehozása az azonos területeken működő vagy hasonló témákkal foglalkozó szervezetek közötti információcsere elősegítése érdekében.
  • Érzékenyítés és kapacitásépítés: érzékenyítés és kapacitásépítés a belső szervezeti eszközök potenciális kedvezményezettek általi használatához. Ez magában foglalhatja a dokumentumtervezetek használatát a partnerek összegyűjtése érdekében egy projektötlet köré, a kollektív visszajelzés elősegítése és a hivatalos projektsablonokkal való összehangolás.
  • A régi és az új partnerek egyensúlya:
    • A régi partnerek előnyei: Megszületett bizalom és közös megértés.
    • Az új partnerek előnyei: Friss ötletek, innováció és új készségek.
    • Ajánlás: Törekedjen a régi és új partnerek kiegyensúlyozott keverékére, figyelembe véve az új partnerekkel való bizalomépítéshez szükséges időt.
  • A "megfelelő" partnerek kiválasztása:
    • Az érdekelt felek feltérképezése és elemzése a potenciális partnerek azonosítása érdekében.
    • Értékelje a partnereket készségek, szakértelem, kapacitás, hozzáadott érték, erőforrások, motiváció, innovativitás, reprezentativitás és legitimitás alapján.
    • A megfelelő szakértelem és sokszínűség biztosítása a partnerségben.
  • - Partnerek bevonása:
    • Ösztönözze a nyílt párbeszédet és vitát a partnerség céljairól.
    • A partnerszervezetek kulcsfontosságú személyeinek azonosítása a részvétel előmozdítása érdekében.
    • A célok tisztázása érdekében kezdeti munkaértekezleteket és rendszeres találkozókat tart.
    • Használjon facilitátorokat a megbeszélések irányítására és az előrehaladás biztosítására.
    • Támogató személyzet kijelölése az új vagy korlátozott erőforrásokkal rendelkező partnerek támogatására.
    • A partnerek képviselőivel való informális kapcsolatok ápolása.
    • Koncentráljon egy világos, könnyen azonosítható problémára.
    • Fontolja meg a partnerségi megállapodásokon keresztül történő hivatalos kötelezettségvállalásokat.
    • Hálózati események elősegítése a partnerek számára.
  • Közös jövőképben való megegyezés:
    • Konszenzus kialakítása a partnerségi célkitűzésekről és módszerekről.
    • Használjon részvételi megközelítéseket és konszenzusteremtő technikákat.
    • Biztosítani kell, hogy a csoport közösen határozza meg a partnerség jövőképét.
    • Az elszakadás kezelése kétoldalú tárgyalások és a partnerség feltérképezésének felülvizsgálata révén.
  • Az elkötelezettség és a részvétel fenntartása:
    • A folyamatos kommunikáció elősegítése különböző csatornákon keresztül.
    • Hangsúlyozza a kézzelfogható eredményeket az előrehaladás bemutatására.
    • Erősítse meg a célokat és célkitűzéseket szilárd cselekvési tervekkel.
    • Nyílt és átlátható légkör kialakítása.
    • Egyértelmű vezetés biztosítása a részvétel előmozdítása érdekében.
    • Erősítse a kapcsolatokat informális tevékenységek révén.
    • Mentorálja az erőforrás- vagy tapasztalati kihívásokkal küzdő partnereket.
    • Értékelje minden partner hozzájárulását egyformán.
  • Diszkontált partnerekkel való bánásmód:
    • Kétoldalú megbeszélések kezdeményezése a meg nem felelés okainak megértése érdekében.
    • Fontolja meg a szerepek és feladatok újraelosztását a partnerségen belül.
    • Szükség esetén ajánljon partnerségi készségfejlesztő képzést.
    • A korlátozott erőforrásokkal rendelkező partnerek számára kapacitásépítés biztosítása.
    • Párosítsa a tapasztalt partnereket kevesebb erőforrással.
    • Az átláthatóság, a hatalmi egyenlőtlenségek és a kommunikációs problémák kezelése.
    • Cserélje le a partnereket, ha nem sikerül megoldást találni, az előre meghatározott szabályok szerint.

03 Project Selection & Evaluation

A szociális szolgáltatók általában a következő kihívásokkal és akadályokkal szembesülnek az értékelési szakaszban.

  • Az értékeléssel kapcsolatos információk vagy képzések hiánya
  • Az értékelési táblázatban használt nem egyértelmű nyelvezet
  • Az értékelés késedelmes eredményei
  • A pályázati űrlap szakaszai nem egyeztethetők össze az értékelési kritériumokkal, ami lehetetlenné teszi az önértékelést.
  • A pontozás nem tükrözi az adott felhívás célkitűzéseit, prioritásait.
  • Az értékelők félreértése vagy hozzá nem értése nyomon követhető az értékelő jelentésben.
  • A kommunikáció hiánya az értékelés szakaszaiban

Az eszközöket a szociális szolgáltatók és az Irányító Hatóságok bevonásával, a 2023. május 10-12. között tartott műhelytalálkozók során dolgozták ki. Az érintettek által adott információk és az ezt követő visszajelzések döntő szerepet játszottak az eszközök kialakításában.

Eszközök listája:

  • Győződjön meg arról, hogy a felhívás célkitűzései, prioritásai és várt eredményei az értékelési táblázatban és annak pontozásában is a középpontba kerülnek.
  • Győződjön meg arról, hogy a pályázati űrlap összhangban van az értékelési ráccsal, azaz az egyes értékelési szempontok megfeleltethetők a pályázati űrlap egyes részeinek.
  • A felhívási követelmények megértésének megkönnyítése érdekében ügyeljen arra, hogy az értékelő rács a felhívási dokumentáció más részeihez hasonlóan laikus nyelvezetet használjon (szükség esetén glosszáriumot kell készíteni).
  • Győződjön meg arról, hogy az értékelők a felhívás tervezése során tesztelték és értékelték az AF-et, az értékelési táblázatot és annak pontozását.
  • Gondoskodjon arról, hogy az értékelők ne csak az értékelési eljárásról és módszertanról, hanem a tematikus területről is kapjanak képzést.
  • Gondoskodjon arról, hogy a pályázatok értékeléséről és az értékelési kritériumokról tájékoztatást vagy képzéseket tartsanak, különösen a kis vagy kevésbé tapasztalt szervezeteket megcélozva.
  • Biztosítson egyértelmű és előrelátható kommunikációt az értékelési folyamat során, lehetőleg az elektronikus pályázati rendszerbe integrálva.

04 Project Quality & Communication

A minőségbiztosítás az EU által finanszírozott projektek egyik legfontosabb szempontja, és az irányító hatóságok felelősek a magas minőség fenntartásáért minden egyes finanszírozott projekt esetében. A szociális szolgáltatások területén megvalósuló projektek azonban gyakran nem rendelkeznek a minőségirányítás és -értékelés közös keretrendszerével, és ez később számos kihívást jelent az irányító hatóságoknak a projektek minőségi szempontból történő tisztességes nyomon követése és értékelése terén. A minőségbiztosítási folyamat keretében fontos, hogy visszajelzéseket gyűjtsünk a projektkoordinátoroktól és a partnerektől. Ennek ki kell terjednie mind a projekt előrehaladására, mind az együttműködés tartalmát és minőségét érintő általános dinamikára. Ez tehát teljesen eltér a monitoringjelentéstől, amely a projektalkalmazással kapcsolatos mérhető előrehaladásra összpontosít.

Eszközök listája:

Ez a szakasz két alapvető eszközt mutat be a projektminőség irányításához: a minőségbiztosítási irányítási és értékelési (QAME) kereteszközt, valamint a mérhető és eredményorientált projektkritériumok meghatározására szolgáló, alább bemutatott ellenőrző listát. 

05 Projekt költségvetése

Mivel a szociális szolgálatok jelezték, hogy az uniós finanszírozáshoz való hozzáférésük egyik fő akadálya a nagy adminisztratív teher, az irányító hatóságoknak meg kell fontolniuk, hogy az SCO-k használata egyszerűsítheti-e a jelentéstételt. Az eszköztár ezen szakasza tömören, de átfogóan mutatja be az egyszerűsített költséglehetőségeket (SCO) az uniós finanszírozású projektek összefüggésében. Az SCO-kkal való gyakorlati találkozás során tapasztalt előnyökkel és hátrányokkal egyaránt foglalkozik. Emellett ajánlásokat fogalmaz meg az irányító hatóságok számára, és bemutatja a szociális ágazatból származó, az SCO-kkal kapcsolatos bevált gyakorlatok könyvtárát. A szociális ágazatban működő SCO-kkal kapcsolatos bevált gyakorlatok könyvtárához az alábbi linken keresztül férhet hozzá.

Eszközök listája:

06 Projektjelentés

Sok pályázó és kedvezményezett fél őszinte visszajelzést adni a programirányító hatóságoknak, mivel úgy gondolják, hogy amennyiben a visszajelzés negatív, az negatív hatással lehet a jövőbeli projektpályázatokra. Összegyűjtöttük a szociális szolgáltatási ágazat leggyakoribb problémáit, amelyek a valóságban felmerültek az irányító hatóságokkal kapcsolatban, és könnyen megvalósítható megoldásokat javasoltunk. 

Ez a szakasz gyakorlati eszközöket kínál az irányító hatóságok számára az uniós finanszírozású projektek jelentéstételi szakaszának megkönnyítésére.

Eszközök listája:

A projektjelentés ágazati alkalmazása

Ez a szakasz öt szociális szolgáltatási ágazat visszajelzéseit tartalmazza: A gyermekvédelmi szolgáltatások és a szegénységben élő családok, a munka integrációja, a fogyatékkal élők, a szegénység és hajléktalanság, valamint az idősek. Az összegyűjtött visszajelzések a következő fejlesztéseket javasolják az ágazatspecifikus igények kielégítése érdekében.

  • A jelentési kihívások tudatosítása: A MA-knak tisztában kell lenniük az adott ágazatra jellemző jelentéstételi kihívásokkal, különösen, ha kiszolgáltatott célcsoportokkal foglalkoznak. Bizonyos esetekben a résztvevők listáinak vagy monitoringlapjainak beszerzése a résztvevők "hátrányos helyzetűként" vagy "szegénységben élőként" való megjelölésével járhat. Ez azonban érzékeny kérdés lehet, és a résztvevők esetleg vonakodnak aláírni az ilyen dokumentumokat. Ha gyerekekkel, különösen a hátrányos helyzetű közösségekből származó gyerekekkel dolgozunk, a személyes adatok kezelése még érzékenyebbé válik. A szülők jóváhagyása szükséges lehet bármilyen dokumentum, például a jelenléti vagy megfigyelési lapok aláírásához. Azokban a helyzetekben, amikor a támogatást szülők nélküli környezetben (pl. iskolákban, gyermekklubokban, közösségi központokban) nyújtják, a jelentéstétel kihívást jelent. A jelenlétről való jelentéstétel gyakorlati problémákat vethet fel, mivel a hagyományos módszerek, mint például a fényképek vagy a jelenléti ívek nem feltétlenül megfelelőek. A szülők nélküli környezetekben a jelentéstételi problémák nehezen megoldhatóak, és nem ad egyértelmű megoldást arra, hogy ilyen esetekben hogyan kell kezelni a gyermekek jelenlétéről szóló jelentéstétel problémáját.
  • Jelentési folyamat egyszerűsítése: A jelentéstétel egyszerűségének, átláthatóságának és koherenciájának biztosítása a felesleges kérdések megszüntetésével, a munkaidő-nyilvántartások egyszerűsítésével, az elfogadott jelentéstételi eszközök bővítésével és a pénzügyi nyomon követés automatizálásával, különösen az idősekkel / munkanélküliekkel / fogyatékkal élőkkel / szegénységben élő családokkal és gyermekekkel foglalkozó szervezetek esetében, a korlátozott erőforrások figyelembevétele érdekében.
  • Egyértelmű információk nyújtása: Ez magában foglalja a nyomtatványok kitöltésére, a személyzet munkaidejének nyilvántartására és a jelentéstétel elvárt módjára vonatkozó információkat. Ez segítené a szervezeteket abban, hogy azokra a területekre összpontosítsanak, amelyek potenciálisan problémásak lehetnek.
  • A gyakori hibák azonosítása: Jelölje ki és kezelje a visszatérő hibákat a jelentés pontosságának javítása érdekében.
  • A szabályok következetessége: A szabályok következetességének fenntartása anélkül, hogy a folyamatban lévő folyamatok során változtatásokat vezetne be.
  • A fenntarthatóság fokozása: A jelentéstételt úgy kell megtervezni, hogy az ösztönözze és támogassa a program végét követő szélesebb körű terjesztést hosszú távon. Ez elsősorban a bevált gyakorlatok és eszközök megosztását és alkalmazását foglalja magában. 
  • A jelentéstételi mutatók javítása: Az adatgyűjtési módszerek diverzifikálása, a munka minőségének hangsúlyozása a puszta munkaórák helyett.
  • Ésszerű logóhasználati követelmények: A dokumentumokban való logóhasználatra vonatkozó ésszerű irányelvek bevezetése.
  • A különbségek figyelembevétele: A nemzeti szabályok, naptári évek és projektidőszakok eltéréseinek kezelése a személyzeti munkaidő nyilvántartása és a pénzügyi beszámolás során.
  • Kockázatok mérséklése: Kockázatértékelés beépítése a projektekbe, hogy a csapatok proaktívan kezelhessék a lehetséges problémákat.

07 Projektkövetés és fenntarthatóság

A szociális szolgáltatók és az irányító hatóságok általában a következő tipikus kihívásokat és akadályokat azonosítják a projektek fenntarthatósága tekintetében:

  • A pénzügyi és humán erőforrások hiánya a projekteredmények fenntartásához és a projekt fenntarthatóságára/tartósságára vonatkozó szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez, különösen a nonprofit szervezetek esetében.
  • Az átvihetőséget, megismételhetőséget és fenntarthatóságot biztosító fenntarthatósági terv vagy tervezési gondolkodásmód hiánya, különösen a szociális innovációs projektek esetében.
  • A projekteredmények fenntarthatóságára vonatkozó szerződéses kötelezettségek túl szigorúak, ami akadályozza a pályázatok benyújtását.
  • A projekttevékenységek folytatása a projekt befejezése után a legtöbb esetben nem valósul meg további pénzügyi támogatás nélkül.
  • Az uniós finanszírozási logika gyakran korlátozza a projekttevékenységek folytatásához/fenntarthatóságához más uniós programokból származó finanszírozáshoz való hozzáférést.
  • Bár az uniós finanszírozás célja, hogy bizonyos beavatkozásokat, reformokat és innovációkat beindítson, majd a nemzeti finanszírozás átvegye az irányítást, a nemzeti finanszírozásra irányuló politikai akarat hiánya vagy a korlátozott nemzeti források megnehezítik a projekt nyomon követési időszakára vonatkozó finanszírozás megszerzését.
  • A fenntarthatósággal kapcsolatos támogatás és iránymutatás hiánya az irányító hatóságok részéről, miközben a fenntarthatósági időszak nyomon követése egyes programok esetében önkényes.
  • Nem foglalkoznak az uniós alapok felhasználását segítő kommunikációval, tájékoztatással és képzéssel az uniós alapok lehetőségeiről és jellemzőiről.
  • Egyes pályázatok esetében a projekt megvalósítási időszaka túl rövid ahhoz, hogy kézzelfoghatóbb eredményeket vagy hosszabb távú hatást lehessen elérni és mérni.
  • A folytonosság hiánya a felhívások tervezése során és a programok/pályázatok közötti szinergiák kiépítésének hiánya.

A szociális szolgáltatási projektek esetében a fenntarthatóság hiánya különösen problematikus, mivel a szolgáltatás és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek támogatásának megszűnéséhez vezethet.

Ez a szakasz a szociális szolgáltatásokat támogató ESZA+ és ERFA programok projektjeinek fenntarthatóságát elősegítő eszközök gyűjteményét tartalmazza.

Eszközök listája:

Consult the Facilitation Toolkit document here

Eszköztár

Ez a füzet EU Funds for Social Services: Ígéretes gyakorlatok és inspiráló Példák célja, hogy a szervezetek képességeinek alakítása, hogy sikeresen pályázhassanak a következő pályázatokra uniós finanszírozás igénylésére és a projektek lebonyolítására, valamint inspirálja az irányító hatóságokat olyan gyakorlatokkal, amelyek megkönnyítik a minőségi társadalmi befogadási projektek támogatását. Összefoglalja és bemutatja a területen működő szervezetek tapasztalatait, és sikeres példákkal egészíti ki azokat. projektekkel. A visszajelzéseket 6 területen gyűjtöttük össze, amelyeket egyszerű tanácsokká desztilláltunk és fogalmaztunk át, gyakorlati példákkal illusztrálva.

Útmutatás

Ez a füzet EU Funds for Social Services: Ígéretes gyakorlatok és inspiráló Példák célja, hogy a szervezetek képességeinek alakítása, hogy sikeresen pályázhassanak a következő pályázatokra uniós finanszírozás igénylésére és a projektek lebonyolítására, valamint inspirálja az irányító hatóságokat olyan gyakorlatokkal, amelyek megkönnyítik a minőségi társadalmi befogadási projektek támogatását. Összefoglalja és bemutatja a területen működő szervezetek tapasztalatait, és sikeres példákkal egészíti ki azokat. projektekkel. A visszajelzéseket 6 területen gyűjtöttük össze, amelyeket egyszerű tanácsokká desztilláltunk és fogalmaztunk át, gyakorlati példákkal illusztrálva.

HELPDESK támogatás

Az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

HELPDESK támogatás

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
Szerzői jog ©2022 HELPDESK
Megszakítás