A közvetlen irányítási támogatásokat az Európai Bizottság vagy az uniós ügynökségek kezelik. Ezek a finanszírozások magukban foglalják a támogatásokat, pénzügyi garanciákat, pénzeszközök átutalását, a tevékenységek nyomon követését, a vállalkozók kiválasztását stb. Az összes finanszírozási és pályázati lehetőség megtalálható ezen az oldalon. platform.
[1] a Bizottság javaslata alapján az Európai Tanács és az Európai Parlament által közösen hozott határozat
A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája, amelynek célja, hogy az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése révén választ adjon az EU különböző fejlesztési igényeire. A 2021-2027 közötti kohéziós politika a két alábbiakban gyökerezik az Európai Bizottság hat prioritása, a Európai Zöld Megállapodás és a szociális jogok európai pillére. A 2021-2027 közötti időszakra az EU kohéziós politikája 5 politikai célkitűzést határozott meg: a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképességének, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem előmozdítása. A befogadásra való összpontosítás miatt a kohéziós politika alapjai a szociális szolgáltatások szempontjából is relevánsak.
Az Európai partnerségi magatartási kódex a 2014-2020-as időszakra elfogadott rendeletek továbbra is alkalmazandók. Ennek lehetővé kell tennie a különböző érdekelt felek széles körű részvételét a programok kidolgozásában és nyomon követésében. Az ESZA+ keretében, minden tagállamnak támogatnia kell a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítését, az ESZA+ forrásai megfelelő összegének erre a célra történő elkülönítésével.. A vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal rendelkező tagállamoknak legalább 0,251 TP3T-t kell elkülöníteniük.
Az ERFA célja, hogy hozzájáruljon az EU fő regionális egyenlőtlenségeinek kiegyenlítéséhez (lásd az alábbiakat) A kohéziós politika 2021-2027 közötti uniós térkép a kohéziós politika támogathatóságáról). Az ERFA célja, hogy a fejlődésben elmaradott régiók fejlesztésének és strukturális kiigazításának, valamint a hanyatló ipari régiók átalakításának támogatása révén hozzájáruljon az Európai Unió főbb regionális egyensúlyhiányainak megszüntetéséhez.
Az új struktúra célja, hogy egyszerűsített keretet biztosítson a kedvezményezettek számára, növelve a szociális ágazatban a programok és projektek hatását. Az új rendelet emellett külön cikket tartalmaz az ESZA+ és az ESZA+ közötti kapcsolatról. Alapjogi Charta[1]. Ami a költségvetést illeti, az ESZA+ részesedése a kohéziós politika teljes költségvetéséből a strukturális alapok 231 TP3T-ről 271 TP3T-re nőtt.
[1] Különösen fontos a jogállamisággal, a hatalmi ágak szétválasztásával és az emberi jogokkal küzdő országok számára.
Az Európai Bizottság konzultál a ESZA+ Bizottság amely az ESZA+ programok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre összpontosít. A bizottság elnöke a Bizottság, és tagállamonként 3 képviselőből áll (egy kormányzati képviselő, beleértve az ESZA+ misszióvezetőjét, a munkavállalói szervezetek egy képviselőjét és a munkaadói szervezetek egy képviselőjét), valamint a munkavállalói és munkaadói szervezeteket uniós szinten képviselő szervezetek egy-egy képviselőjéből.
Az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.