HU 
EN 
DE 
BG 
HR 
CS 
DA 
NL 
ET 
FI 
FR 
EL 
IT 
LV 
LT 
PL 
PT 
RO 
SK 
SL 
ES 
SV 
Támogatási központ
HELPDESK - SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELPDESKJE AZ UNIÓS FORRÁSOKRÓL
Málta
1. Háttér: ESZA+ és irányító hatóság
A 2021-2027-es ESZA+ programban Málta célja, hogy a korábbi programozási időszakokban nyújtott támogatásra építve folytassa a COVID-19 világjárvány okozta kihívások figyelembevételét. Ez utóbbi hatással volt a munkaerőpiac stabilitására és a szolgáltatások nyújtására különböző ágazatokban, többek között az egészségügyben és az oktatásban, valamint fokozott társadalmi-gazdasági kockázatnak tette ki a kiszolgáltatott csoportokat, köztük a szegénység által veszélyeztetett embereket. Ebben az összefüggésben az ESZA+ program keretében megvalósuló beruházások célja a kapacitások megerősítése az ESZA+ rendelet hatálya alá tartozó valamennyi ágazatban, nevezetesen a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ágazatban, a szolgáltatások javítása és az új és felmerülő igényekhez való igazítása céljából. Málta az ESZA+-t egyetlen nemzeti programon keresztül hajtja végre.
Málta azt tervezi, hogy az ESZA+ forrásainak mozgósításával közvetlenül a kiszolgáltatott, hátrányos helyzetű és marginalizált csoportok - különösen a gyermekek, a szegénység, a kirekesztés és az anyagi nélkülözés kockázatának kitett személyek, a fogyatékkal élők, valamint a fiatalok és a külföldi állampolgárok - szükségleteit célozza meg a befogadás és az integráció elősegítése érdekében. A program továbbá javítja, korszerűsíti és növeli az oktatási kínálat hozzáférhetőségét, erősíti az erős és stabil foglalkoztatási szintek megtartására irányuló erőfeszítéseket, valamint új foglalkoztatási lehetőségeket támogat, különösen a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében.
Az Tervezési és prioritás-koordinációs osztály (PPCD) az európai és strukturális beruházási alapok máltai irányító hatósága. A PPCD nem tévesztendő össze az Alapok és Programok Osztályával (Funds and Programmes Division - FPD), amely az uniós alapok (a strukturális beruházások kivételével) kezelésére létrehozott igazgatási struktúra. Alapok és a Kohéziós Alap) és a Máltának juttatott egyéb alapok.
A PPCD az Európai Parlamenten belül a Az Európai Alapok Parlamenti Titkársága (MEFL). Az Európai Alapok Parlamenti Titkársága (MEFL) az Európai Parlamenten belül működik. Gazdasági, Európai Alapok és Földügyek Minisztériuma. A PPCD - mint IH szerepkörének részeként - képzések szervezésével, tájékoztatási tevékenységekkel és a médiával, a potenciális pályázókkal és a nagyközönséggel folytatott kommunikációval biztosítja az alapokkal kapcsolatos maximális átláthatóságot és tájékoztatást is.
Szintén a Parlamenti Titkárságon belül van a Intézkedési és támogatási osztály amely a belső és külső érdekeltekkel való hatékony kapcsolattartás révén biztosítja a vállalkozásoknak nyújtott, uniós finanszírozású támogatási intézkedések hatékony igazgatását és végrehajtását. Az osztály feladata a vállalkozások (kkv-k) támogatására irányuló, uniós finanszírozású intézkedések stratégiai irányításának, igazgatásának és végrehajtásának biztosítása az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozott intézkedések "közreműködő szerve" funkciójának betöltésével, valamint a strukturális alapokból finanszírozott támogatási intézkedések végrehajtásával kapcsolatos nemzeti kapcsolattartó pontként (NCP) való működéssel.
Az uniós finanszírozással kapcsolatos kommunikációs hiányosságok kiküszöbölése érdekében a Servizzi Ewropej f'Malta (SEM) azzal a céllal jött létre, hogy az uniós szakpolitikákkal és stratégiákkal kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységet végezzen, és segítséget nyújtson az uniós finanszírozású projektek alkalmazásához és végrehajtásához. Az ügynökség neve tükrözi küldetését és feladatait, nevezetesen azt, hogy "kapuként" szolgáljon az EU-val kapcsolatos szolgáltatásokhoz Máltán és Gozón, megkönnyítve a polgárok számára az uniós tagság előnyeinek kiaknázását.
2. PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS: 2021-2027
2.1 A PA prioritások összefoglalása
Málta a 2021-2027 közötti időszakban 817 millió EUR kohéziós politikai támogatásban részesül, hogy támogassa gazdaságának fenntartható fejlődését, ahogyan azt a kohéziós politikáról szóló Partnerségi megállapodás a Bizottsággal közösen elfogadott. A kohéziós politika beruházásai hozzájárulnak az országon belüli egyenlőtlenségek felszámolásához, valamint a máltai gazdaság innovatívabbá és versenyképesebbé tételéhez. Az uniós források támogatni fogják az ország zöld átállását és energiabiztonságát, valamint a digitális átalakulást. Javítani fogják az emberek készségeit, a foglalkoztatottságot és a társadalmi befogadást.
Málta partnerségi megállapodása meghatározza az ESZA+, az ERFA, a Kohéziós Alap, a Közös Támogatási Alap és az EMVA szakpolitikai választásait, és meghatározza, hogy ezek a választások hogyan járulnak hozzá az ország (alább vázolt) társadalmi-gazdasági céljainak eléréséhez az alábbi szakpolitikai célterületeken belül:
- 1. célkitűzés: Versenyképesebb és intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás és a regionális IKT-összeköttetés előmozdításával.
- 2. célkitűzés: Környezetbarátabb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenet a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és az ellenálló Európa felé a tiszta és igazságos energiaátállás, a zöld és kék beruházások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatok megelőzése és kezelése, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdítása révén.
- 3. célkitűzés: Egy jobban összekapcsolt Európa a mobilitás fokozásával
- 4. célkitűzés: Egy szociálisabb és befogadóbb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtása érdekében
- 5. célkitűzés: A polgárokhoz közelebbi Európa a területek és helyi kezdeményezések valamennyi típusának fenntartható és integrált fejlesztésének előmozdításával
- 6. célkitűzés: A régiók és az emberek képessé tétele arra, hogy kezeljék az Unió 2030-ig kitűzött energia- és éghajlat-változási céljai, valamint a Párizsi Megállapodáson alapuló, 2050-ig megvalósítandó klímasemleges uniós gazdaság felé történő átmenet társadalmi, foglalkoztatási, gazdasági és környezeti hatásait.
2020-ban konzultációkat folytattak arról, hogy a 2021-2027-es uniós alapok hogyan járulhatnak hozzá Málta szükségleteinek kielégítéséhez, amelynek keretében tematikus és területi bizottsági ülések sorát tartották. A legfontosabb érdekelt felek között voltak többek között kormányzati szervek, a civil társadalmat és a szociális partnereket képviselő érintett szervek, valamint környezetvédelmi partnerek. Az ESIF-programokról konzultációt folytattak a Máltai Gazdasági és Szociális Fejlesztési Tanáccsal, emellett a 2021-es programokról indított különböző széles körű nyilvános konzultációkat is.
2.2 Teljes költségvetés alapok és témák szerint
2.3 A beruházási tervek összefoglalása
Zöld átmenet, energiabiztonság és versenyképesség
417 millió euró a Európai Regionális és Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap hozzájárul ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások innovatívabbá, digitálisabbá és versenyképesebbé váljanak, valamint hogy ösztönözzék az intelligensebb és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot.
Az alapok jelentős részét az energiahatékonyság és az energiatárolási kapacitás biztosítására fordítják az országban, köszönhetően az Olaszországgal való második villamosenergia-összeköttetés fejlesztésének, amely egy tenger alatt futó nagyfeszültségű kábel formájában valósul meg. Ez növelni fogja a villamosenergia-ellátást és a biztonságot, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.
Ezenkívül 23,3 millió euró a Just Transition Fund (JTF) lesz a Grand Harbour és Málta szén-dioxid-mentesítését elősegítő villamosenergia-ellátásba történő beruházás. Freeport.
inkluzív munkaerőpiac, oktatás és egészségügy
A fiatalok és a nők könnyebben jutnak majd munkához a 124,4 millió eurót meghaladó Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+). Ez az alap támogatja továbbá az innovatív tanítási módszereket és tanulási eszközöket, a kiszolgáltatott csoportok, például a fogyatékkal élő gyermekek inkluzív oktatását, valamint a zöld és a digitális átállás területén történő oktatást.
Málta támogatja továbbá a hátrányos helyzetű csoportok, például a fogyatékkal élők aktív befogadását, esélyegyenlőségét és megkülönböztetésmentességét. Élelmiszersegélyt is nyújtanak a leginkább rászorulóknak. Ezen túlmenően Málta az egészségügyi rendszerébe is beruházni fog, mégpedig az egészségügyi, szociális védelmi és gondozási területen dolgozók képzésével, az egészséges életmóddal és jóléttel kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányokkal, valamint az egészségügyi kutatásba való befektetéssel.
Fenntartható halászat
21,8 millió EUR a Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap (EMFAF) elősegíti a fenntartható kék gazdaság növekedését, javítja a halászati ágazat ellenálló képességét, és a vízi biológiai erőforrások helyreállítása és megőrzése, valamint a fenntartható akvakultúra előmozdítása révén megkönnyíti az ágazat zöld átmenetét.
3. MÁLTA PRIORITÁSAI
3.1 Fejlesztési kihívások és lehetőségek Málta számára
Málta az egyik legsűrűbben lakott tagállam az EU-n belül. A népsűrűség egyre nő, mivel egyre több gazdasági bevándorló telepedik le Máltán. Emellett a Máltára 2014 óta jellemző beutazó turizmus jelentős növekedése egy másik fontos tényező, amely hatással van az ország gazdaságára, és növeli a környezetre, az infrastruktúrára és a szolgáltatásokra nehezedő nyomást. Málta lakossága egyrészt túlnyomórészt elöregedő, másrészt viszont a gyermekek és a fiatalok száma csökkent, és Málta az egyik legalacsonyabb termékenységi rátát regisztrálta Európában.
A COVID-19 világjárvány miatt a beutazó turizmus a világméretű tendenciákkal összhangban jelentős visszaesést szenvedett. A világjárvány példátlan hatással volt a máltai gazdaságra és államháztartásra. Ez kormányzati beavatkozást tett szükségessé a gazdaság támogatása és annak biztosítása érdekében, hogy a válság ne okozzon hosszú távú károkat az ország pénzügyi fenntarthatóságában. A kormány által a világjárványra válaszul bevezetett intézkedések, valamint a munkaerőpiac rugalmassága biztosította a foglalkoztatás magas szintjének megőrzését.
3.2 Társadalmi-gazdasági igények
Munkaerőpiac
A máltai munkaerőpiac teljesítménye az elmúlt években jelentős növekedésen ment keresztül, a foglalkoztatási arányok növekedtek, a munkanélküliségi ráta pedig alacsony volt. A nemek és a gazdasági tevékenység egyes típusai közötti kapcsolat továbbra is nyilvánvaló. A férfiak foglalkoztatási szintje a legtöbb gazdasági tevékenységben túlsúlyban van, a feldolgozóiparban és az építőiparban magas az arányuk. A nők foglalkoztatottsága magasabb a pénzügyi és biztosítási, az oktatási, valamint az egészségügyi és szociális munka területén. A foglalkoztatás Gozón 2009-2019 között nőtt; a legnagyobb arányban a piaci szolgáltatások területén dolgoznak a munkavállalók. Hasonlóképpen csökkent az álláskeresők száma az elmúlt években. A Pénzügyi és Foglalkoztatási Minisztérium által készített legutóbbi gazdasági előrejelzések szerint a máltai gazdaság várhatóan ismét pozitív teljesítményt és növekedést mutat.
Foglalkoztatási arányok és nemek
2019-ben Máltán volt a legnagyobb a nemek közötti foglalkoztatási különbség az EU-27-ben. A férfiak foglalkoztatottsága 2019-ben 7,5%-tel magasabb volt, mint az EU-27 átlaga, míg a nőké 1,5%-tel alacsonyabb. A kormány ingyenes gyermekgondozási rendszere, amely ingyenes gyermekgondozási szolgáltatásokat nyújt a keresőtevékenységet folytató vagy még tanulmányokat folytató szülők/gondviselők számára, valamint más "a munkát fizetőssé tenni" kezdeményezések fontos szerepet játszottak a női foglalkoztatási arányok növekedésében. Bár a legnagyobb nemek közötti bérszakadék a 65 év feletti korosztályban figyelhető meg, a többi korcsoportban még mindig feltűnően magas. Az önfoglalkoztatás tekintetében a női részarány továbbra is viszonylag alacsony. Ezért további erőfeszítésekre van szükség az önfoglalkoztatás előmozdítása és a női foglalkoztatottak növekvő arányának fenntartása érdekében.
A fiatalok foglalkoztatása és az idősek munkaerő-piaci részvétele
Málta jelentős javulást regisztrált a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok tekintetében. E tekintetben a 2016-ban elindított ifjúsági garanciaprogram hozzájárult a fiatalok foglalkoztatási arányának javulásához azáltal, hogy jó minőségű oktatási, gyakornoki vagy foglalkoztatási lehetőségeket biztosított. Mindazonáltal Málta erőfeszítéseit, amelyek célja a fiatalok foglalkoztatásának növelése és a vonatkozó munkanélküliség csökkentése, a jelenleg kidolgozás alatt álló új ifjúsági foglalkoztatási politikával összhangban fenn kell tartani.
A 2014-ben elindított Érett munkavállalók program a 45-65 év közötti, munkára jelentkezett munkavállalókat alkalmazó munkáltatóknak szól. Bár az 55-64 éves korosztály aktivitási aránya azóta nőtt, a helyi átlag még mindig jelentősen elmarad az EU-27 átlagától. E tekintetben továbbra is fontos a különböző célcsoportok foglalkoztatási részvételi arányának fenntartása és növelése, különösen a női foglalkoztatás és az idősek tekintetében.
3.3 Társadalmi kohézió, szegénység és anyagi nélkülözés
Málta számos intézkedést hajtott végre annak érdekében, hogy az EU 2020 stratégia keretében kitűzött célját elérve 6500 embert emeljen ki a szegénységből, többek között az oktatásba mint a társadalmi mobilitás kulcsába történő további beruházást, az alacsony jövedelműek jövedelemadó-mentességét, a munkavállaláson belüli juttatásokat és az ingyenes gyermekgondozási szolgáltatásokat. 2016-ban a kormány olyan intézkedést vezetett be, amelynek értelmében a 20 főnél több embert foglalkoztató munkáltatók kötelesek a teljes munkaerő legalább 2%-nyi fogyatékossággal élő személyt foglalkoztatni. Ez az intézkedés hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a fogyatékossággal élő személyek ellátásokra való bejelentkezésének száma. 2019-re csökkent a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett személyek aránya, amely a fenntartható fejlődés felé vezető többdimenziós szegénység egyik kritériuma.
Ennek ellenére Máltán a munkanélküliek körében magas a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata. Az életkori és nemi különbségek befolyásolják a szegénység és az anyagi nélkülözés arányát. A különböző korosztályok esetében a nők jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, a legalacsonyabb arányt a 16 év alattiak, a legmagasabbat pedig az 55 év felettiek esetében regisztrálták. Ezek a tendenciák azonban mindkét nem esetében megfigyelhetők. Ez összefüggést feltételez a munkával és a foglalkoztatással kapcsolatos változókkal, például a munkaerőpiacon való részvétellel és a munkavállalási korúakkal. Továbbá az alacsony iskolai végzettségűeknél magasabb a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata. 2019-ben az alacsonyabb iskolai végzettségű felnőtteknél volt a legmagasabb a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata, a nőknél magasabb a kockázat (31,9%), mint férfi társaiknál (24,5%). Továbbá, minél magasabb a szülők iskolai végzettségi szintje, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a gyermek szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel szembesül. Ebben a tekintetben az oktatási ágazat további fejlesztése szükséges befektetés a fokozott befogadás, valamint a társadalmi integráció érdekében.
Máltán a lakáscélú kifizetéseikért küzdő fogyatékkal élők (16 év felettiek) aránya 4,0% volt, szemben a nem fogyatékkal élők 3,3%-jával. Ami a kerületek közötti szegénységi eltéréseket illeti, a déli kikötőben, Gozón és Cominón a kiadások szintje 2015-ben az országos átlagvonal alatt volt. E tekintetben továbbra is szükséges a kiszolgáltatott csoportok sajátos szükségleteinek kezelése ahhoz, hogy Málta egy befogadóbb társadalom felé haladhasson.
A súlyos anyagi nélkülözés tekintetében, amely a fenntartható fejlődéshez vezető többdimenziós szegénység egyik kritériuma, Málta aránya alacsonyabb volt, mint az EU-27 átlaga. Ezenfelül a máltai nők magasabb nélkülözési rátát regisztráltak, mint férfi társaik. 2019-ben a lakosság 5,9%-je nem engedhette meg magának a mindennapi fehérjét vagy zöldséget tartalmazó étkezést. Az élelmiszerhiány súlyos és széles körű következményekkel jár minden korcsoportban. Ezek közé tartoznak: egészségügyi, szociális és gazdasági problémák, amelyek akadályozhatják az oktatási eredményeket, valamint a szociális segélyektől való függést gátló és jobb életminőséget lehetővé tevő munkahely megszerzését és megtartását. Ezért további kezdeményezésekre van szükség az anyagi nélkülözéstől szenvedő személyek fenntartható társadalmi integrációjának biztosítása, valamint az alapvető megélhetés és jólét biztosítása érdekében.
Az elmúlt években a külföldi állampolgárok aránya Máltán exponenciálisan nőtt. 2018-ban a Máltán és Gozón foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma 67 596 főt tett ki, ebből közel 53% uniós tagállamokból, 46% harmadik országbeli állampolgárok (TCN) és 1% EFTA-országokból. Bár a máltai harmadik országbeli állampolgárok bére, jövedelme és életkörülményei - beleértve a rendelkezésre álló jövedelmet, az oktatási és foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a lakhatást - kedvezőbbnek bizonyultak, mint más uniós országokban, az olyan ágazatokban, mint az építőipar és az idegenforgalom foglalkoztatottak relatív szegénységben élnek. Ezért további kezdeményezésekre van szükség az anyagi nélkülözéstől szenvedő személyek fenntartható társadalmi integrációjának biztosítása, valamint az alapvető megélhetés és jólét biztosítása érdekében.
3.4 Oktatás és képzés
Málta demográfiai növekedése a következő évtizedben várhatóan folytatódik, ami a máltai gazdaság fenntartása, valamint az oktatás és az egész életen át tartó tanulás kultúrájának további támogatása érdekében fokozott, digitalizált és munkaerő-piaci szempontból releváns iskolai oktatásra van szükség. 2019-ben az iskolai lemorzsolódási arány Máltán még mindig elmaradt az EU-27-hez képest. Számos intézkedést indítottak, többek között a szakmai és alkalmazott tantárgyak általános érvényesítését az alsó középfokú iskolarendszerben, amelyet "Az én utam" reformnak neveznek, és amelynek célja a lemorzsolódási arány csökkentése a kötelező iskolai oktatásban alkalmazott különböző pedagógiák révén. Ezzel párhuzamosan az új, felülvizsgált tantervek bevezetése is hozzájárult a pozitív tendenciákhoz ezen a területen. A digitális technológiák és az e-tartalmak bevezetésével tovább fokozódott az elkötelezettség az általános iskolai oktatásban. Az alacsony írni-olvasni tudó általános iskolai tanulókra irányuló célzott megközelítést is támogatták az iskolai órákon kívüli foglalkozásokon keresztül. Továbbra is létfontosságú azonban a fiatalok további támogatása a munkaerőpiacra való belépéshez és a munkaerőpiacon való mozgáshoz, valamint a továbbtanulás folytatásához szükséges készségek megszerzéséhez.
A minőségi és elismert szakképzési programok biztosítása Máltán gyökeresen megváltoztatta az oktatási környezetet, és alternatív lehetőségeket biztosított a fiatalok számára. A felsőoktatási végzettségi szint is jelentősen javult az elmúlt években. A kreditmobilitási programokban való részvétel e tekintetben további javulást igényel, és az elért eredmények ellenére további erőfeszítésekre van szükség a FHE-hez való hozzáférés és a minőség javítása érdekében. Ami a fogyatékkal élőket illeti, Máltán a tankötelezettségi korhatár túllépése után korlátozottak a speciális oktatási támogatási programok. Felnőttkori tanulás Máltán a felnőttkori tanulás és az oktatásban és képzésben való részvétel aránya növekedést regisztrált, másrészt azonban 2019-ben Máltán volt a második legmagasabb a középfokú végzettséggel rendelkező felnőttek aránya. Emiatt továbbra is fontos az alacsonyan képzett felnőttek készségeinek javítását célzó támogatás, amint azt a Máltáról szóló országjelentés (2020) is felvázolja.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években bővült a munkaerő, rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a munkáltatók képesek legyenek a szakképzett munkavállalók továbbképzésére és megtartására. Továbbá a kutatók és a kutatási kezdeményezések kezdeményezésére és irányítására képes humán tőke növekedése olyan oktatási rendszertől függ, amely elősegíti a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a termelékenység és a problémamegoldás transzverzális készségeit. Ezért fontos a tanulási folyamat javítása egy diákközpontúbb pedagógia révén a minőségi oktatás biztosítása és a munkaerő-piaci készséghiányok kezelése érdekében.
Az európai zöld alku várhatóan hatással lesz a munkaerőpiacra és a szükséges készségekre is. Az Eurostat jelentése szerint a "Környezetvédelmi termékek és szolgáltatások ágazatában foglalkoztatottak" száma korlátozott Máltán, ugyanakkor azt is jelzi, hogy 2014-2016 között százalékos növekedés volt tapasztalható ebben az ágazatban. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz elengedhetetlen a megfelelő készségek megléte, és a hangsúlyt a jelenlegi készségek fejlesztésére és az új zöld készségek megszerzését célzó képzésre kell helyezni. A növekvő alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság csak akkor virágozhat, ha a munkavállalók rendelkeznek a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy megfeleljenek az ágazatban a jövőben felmerülő igényeknek.
3.5 Stratégia és komplementaritás
Az ESZA+ keretében támogatott beruházások célja különösen a szociális jogok európai pillérével összhangban álló, befogadó társadalmi környezet előmozdítása, az egészséges munkaerő számára kedvező környezet kialakítása, valamint a minőségi oktatás új generációjának fenntartása, miközben a jelenlegi alacsonyan képzett felnőtt népesség előtt álló kihívásokkal is foglalkoznak. Az ESZA+ program célja továbbá a Málta és Gozo közötti területi egyenlőtlenségek kezelése. A korábbi programozási időszakokra építve a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ESZA+ programból legalább 101 TP3T-t Gozo számára különítsen el. Ezek a kezdeményezések különösen kiegészítik az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében támogatandó horizontális és célzott gozói beruházásokat.
Az ESZA+ intézkedések az oktatást és képzést, valamint a befogadási intézkedéseket biztosító fő alapként fognak működni. Az ESZA+ intézkedések ezért kiegészítik az ERFA beavatkozásait, elsősorban az innovatív és intelligens dimenzió, valamint a szociális dimenzió keretében, továbbá a helyreállítási és rugalmassági terv (RRP) beruházásait, a munkahelyteremtéshez és növekedéshez szükséges infrastruktúra és készségek kombinációjának biztosítása, az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, a K+I-hez és a vállalkozói szellemhez való hozzáférés és azok javítása, a digitális átállás, valamint a befogadást elősegítő intézkedések tekintetében. Ezenkívül kiegészíti az ERFA és a Kohéziós Alap zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású dimenziója, az Igazságos Átmeneti Alap (JTF) és az RRP-beruházások keretében megvalósuló beavatkozásokat is a zöld gazdaság felé vezető képzés, átképzési lehetőségek és pedagógiai módszerek biztosítása tekintetében. Az ESZA+ forrásai kiegészítik a határokon átnyúló és transznacionális programokat is a zöld és digitális együttműködéssel, valamint a szociális dimenzióval kapcsolatos területeken.
Ezen túlmenően az ESZA+ beavatkozásai kiegészítik a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap beavatkozásait: a migrációs alap a migránsok és a harmadik országbeli állampolgárok integrációját célozza a befogadási szakaszban, míg az ESZA+ a különböző kiszolgáltatott célcsoportok - köztük a harmadik országbeli állampolgárok - hosszabb távú integrációjára és befogadására összpontosít. Az e két finanszírozási eszköz keretében történő beavatkozások elkülönítése biztosítja, hogy az uniós források továbbra is maximálisan hasznosuljanak ezen a területen.
Az ESZA+ keretében végrehajtott beavatkozások a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP SP) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap (EMFAF) programjai tekintetében is igyekeznek kiegészíteni Málta prioritásait. Kiegészítő intézkedéseket terveznek a halászat, az akvakultúra, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén a kutatás és a képzés előmozdítása terén. Ezen túlmenően a kormány törekedni fog arra, hogy maximalizálja a lehetséges szinergiákat más kezdeményezésekkel, mint például az ERASMUS+ a mobilitás tekintetében, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap a kitelepített munkavállalók számára (EGAA) a váratlan szerkezetátalakítási eseményekkel kapcsolatban, amelyek jelentős hatással lehetnek a foglalkoztatásra. Míg a reformok és a kapacitásépítés támogatásának fő forrása a technikai támogatási eszköz (TSI) keretében nyújtott támogatás lesz, a TSI-projektekből eredő intézkedések végrehajtása tekintetében az ESZA+-szal való kiegészítő jelleget is tervezik.
HELPDESK támogatás
Az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
HELPDESK támogatás