Hungary - HELPDESK

Támogatási központ

HELPDESK - SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELPDESKJE AZ UNIÓS FORRÁSOKRÓL

Magyarország

I. Az Európai Uniós források háttere Magyarországon

A magyar civil szervezetek és szolgáltatók egyedülálló helyzetben vannak az uniós alapok tekintetében. Jelenleg egyáltalán nem tudnak hozzáférni az Európai Uniós alapokhoz az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 7. cikkének eljárásával és annak következményeivel kapcsolatos helyzet miatt.

A jogállamisági keret részeként az EUSz 7. cikkének célja a jogállamiságot fenyegető veszélyek megelőzése olyan mechanizmusok mozgósításával, amelyek szankciókhoz vezethetnek az Európai Unió értékeit veszélyeztető tagállammal szemben. Amennyiben az Európai Bizottság elindítja az EUSz 7. cikk szerinti eljárást, párbeszéd indul a tagállam és az uniós intézmények között.

Ha nem sikerül megoldást találni, az EUSz. 7. cikk szerinti eljárás alapján a Bizottság messzemenő szankciókat ír elő, például a Szerződésekből eredő bizonyos jogok felfüggesztését az érintett tagállam számára, beleértve képviselőinek szavazati jogát az EU Tanácsában.

Az alábbiakban röviden összefoglalásra kerül a helyzetkép az Európai Uniós források hozzáférhetőségével kapcsolatban.

1. Az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdése a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz viszonylatában

A COVID-világjárvány miatt az Európai Unió elfogadta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt (RRF), amelynek célja az uniós tagállamok támogatása a gazdasági helyreállítási folyamatban.

A Magyarország ellen folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárás miatt az Európai Bizottság 27 mérföldkövet határozott meg, amelyek teljesítése nélkül a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretén belül nem lehet forráshoz jutni és ahhoz kapcsolódóan a Bizottságnak nem lehet kifizetést teljesíteni.

A civil szolgáltatóknak fontos megérteni, hogy az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele, a 27 szupermérföldkő Magyarország általi teljesítése. Ennek teljesítése után juthat hozzá az ország az Európai Uniós forrásokhoz. Ezért a szolgáltatást nyújtó civil szervezeteknek érdemes és fontos nyomon követni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz kapcsolódó 27 szupermérföldkő teljesítésének folyamatát.

2. Az Európai Unió kohéziós politikájának keretében felhasznált forrásokhoz (ESZA3, ERFA, stb. ) való hozzáférés helyzete

Az EUSz 7. cikke szerinti eljárás folyamatban van, ugyanakkor Magyarország és az Európai Bizottság megállapodott a Partnerségi Megállapodásról, amely a 2021-2027-es kohéziós politikai alapok uniós programozási időszakának alapdokumentuma.

Ez a dokumentum egy részletes összefoglaló arról, hogy a tagállam hogyan fogja felhasználni a forrásokat. Magyarország azonban addig nem férhet hozzá az uniós forrásokhoz, amíg nem teljesíti a Partnerségi Megállapodáshoz tartozó feljogosító feltételeket.

2022 decemberében a Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodást, amely részletes ütemtervet tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan fog megtörténni Magyarország közigazgatási kapacitásának javítására és az olyan kihívások kezelésére, mint a közbeszerzések átláthatósága és versenye, a korrupció megelőzése, felderítése és orvoslása, a csalás és az összeférhetetlenség, valamint az Európai Uniós forrásokhoz kapcsolódó támogatások kedvezményezettjeinek és partnereinek kapacitásépítése.

A Partnerségi Megállapodás, s a feljogosító feltételek szorosan kapcsolódnak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz és a 7. cikk szerinti jogállamisági feltételrendszerhez.

II. Magyarország Partnerségi Megállapodásának felépítése és elemzése az Európai Unió kohéziós alapjai szempontjából

1. Általános helyzetkép a Partnerségi Megállapodásról:

A munkaerőpiac, a minőségi oktatás és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása.

„Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 5,3 milliárd euróval támogatja a munkaerőpiachoz és a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációját. Különös figyelmet érdemel a zöld és digitális átmenetben való boldoguláshoz szükséges készségek fejlesztése.
Kiemelt szerepet kap az oktatáshoz való hozzáférés támogatása - közel 1,8 milliárd euró fogja segíteni a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosítását az egész országban azáltal, hogy a tanári hivatás vonzóbbá tételéhez elengedhetetlenül fontos finanszírozást biztosítja.
Az ESZA+ emellett hozzájárul az anyagi és társadalmi nélkülözés csökkentéséhez, és az egész életen át tartó tanulási programok révén már a legfiatalabb kortól kezdve jobb lehetőségeket biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek számára.
A "Fókuszban a gyermek" program például a legkisebb gyermekek számára nyújtja az egészséges fejlődéshez szükséges támogatást az első 1000 napban. Végezetül a pénzeszközök javítják a szegregált területeken élő emberek lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit.
A Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodás értelmében az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében összesen 6,7 milliárd eurót fordítanak a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés növelésére. A program a körforgásos gazdaságot, a víz- és szennyvízgazdálkodást, valamint a fenntartható közlekedést is támogatja. Segítséget nyújt a levegőminőség javításához, valamint az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez. "*

2. A megosztott kezelésű alapok teljes összege és megoszlása tematikus és/vagy alaptípus szerinti bontásban, Euróban

Szakpolitikai célkitűzések	ERFA	ESZA+
1. Intelligensebb Európa	4 339 140 438,00	–
2. Zöldebb Európa	4 571 970 853,00	–
3. Jobban Összekapcsolt Európa	664 859 005,00	–
4. Szociális Európa	911 016 702,00	5 100 285 369,00
5. A polgárokhoz közelebb álló Európa	2 624 481 473,00	–
Teljes összeg a fejlettebb régiókban:	365 218,00	90 394 084,00
Teljes összeg a kevésbé fejlett régiókban:	13 203 008 392,00	5 208 271 219,00

3. Az operatív programok és azok elhatározása a különböző alapok között

Operatív Program neve:	Alapok közötti megoszlás:
GINOP Plus	ERFA, ESZA+
EFOP Plus	ERFA, ESZA+
IKOP Plus	ERFA, KA (KA=Kohéziós Alap)
KEHOP Plus	ERFA, KA
DIMOP Plus	ERFA, ESZA+
TOP Plus	ERFA, ESZA+

4. A Partnerségi Megállapodás szociális céljai

A szociális célok négy különböző operatív program alá tartoznak a Partnerségi Megállapodásban, de mind a négy operatív program kapcsolódik egymáshoz a szociális célok prioritásának (PO4) keretén belül.

„A PO4 keretében jellemzően olyan ellátórendszerek fejlesztését támogatjuk, mint az egészségügyi, a köznevelési, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszer, amelyek esetében a fejlesztési szükségletek országosan, a régió fejlettségi szintjétől függetlenül vannak jelen.
Az EFOP Plus keretében a mainstream szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító országos kihatású fejlesztések mellett a PO4 keretében további humán beavatkozásokat tervezünk, ahol a hátrányos helyzet csoportok lesznek a fókuszban – ebből következően a 4 leghátrányosabb régió érintettsége hangsúlyos lesz:

a köznevelési területen a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelésére a minőségi oktatásban;
a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a tanuló eredményesség növelésére, a pedagógus társadalmi és szakmai elismertségének javítására,
a társadalmi felzárkózás területén az anyagi és szociális nélkülözésben élők arányának csökkentésére, a hátrányos helyzetű csoportok, kiemelten romák társadalmi, gazdasági helyzetének javítására, területi szegregációjának csökkentésére,
a szociális területen a sérülékeny csoportok önálló életvitelének támogatására és
a családügyi területen a társadalmi kirekesztettség kockázatának leginkább kitett nők és gyermekek védelme, valamint a kora gyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó ellátórendszer fejlesztése érdekében.

Ezen túlmenően a Felzárkózó Települések (FETE) program célzottan (a vonatkozó kormányhatározatban kijelölt) leghátrányosabb helyzetű településeken élő személyek szükségleteinek a kezelésére irányul, azzal a céllal, hogy hozzáférést biztosítson számukra nem szegregált módon a mainstream szolgáltatásokhoz.
A GINOP Plus keretében a felsőoktatási és szakképzési beavatkozások a lemorzsolódás csökkentésére és a befogadásra irányulnak, melyek a 4 legkevésbé fejlett régióban jelentik a legnagyobb kihívást.
A munkaerőpiac esetén is igaz az, hogy a legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzet a 4 legkevésbé fejlett régióban azonosítható, így a regionális forrásallokációs célhoz ezen intézkedéscsoport jól illeszkedik.
A foglalkoztatási országos kiemelt projektek esetében a megyei igények és kihívások alapján kerül megállapításra a megyei forrásallokáció, ezek alapján kerül meghatározásra az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) területi kapacitása is.
A TOP Plus vonatkozásában a megyei tervezés során meghatározott területi forrásallokáció biztosítja, hogy az OP keretében rendelkezésre álló ERFA és ESZA+ források esetében hangsúlyt kap a négy legkevésbé fejlett régió támogatása. Az OP-ban a legkevésbé fejlett régiók mellett a területi fókusz kiegészül a komplex programmal fejlesztendő 36 járással.
A DIMOP Plus esetében a szolgáltatásokhoz való hozzáférést elősegítő digitális készségfejlesztés, valamint a tanulói csoportok IKT készségeinek fejlesztésére irányuló beavatkozások vonatkozásában cél a 4 leghátrányosabb régió előnyben részesítése "*.

5. Az operatív programok célterületei a következők:

EFOP Plus (Emberi Erőforrás Operatív Program plusz)

társadalmi felzárkózás
felzárkózó településeket támogató társadalmi innováció,
közösségi funkciók kialakítása, megerősítése,
illetve a telepszerű lakhatási körülmények felszámolását segítő infrastrukturális fejlesztések támogatása

TOP Plus (Terület és Településfejlesztési Operatív Program plusz)

"Gondoskodó megye” prioritási tengelyen, humán tevékenységek fejlesztése
humán infrastruktúrafejlesztés

GINOP Plusz (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz)

felsőoktatás és szakképzés fejlesztése (ESZA+forrásból finanszírozva)
gazdasági fejlődés támogatása
kkv-k termelékenységének növelése,
innovációs kapacitások fejlesztése

DIMOP Plusz, (Digitális Megújulás Operatív Program Plusz)

digitális ökoszisztéma fejlesztése,
lakosság, vállalkozók, képzésben és oktatásban résztvevők digitális képességeinek javítása

Összefoglalva a fent említett operatív programokat, a humánfejlesztést a következő operatív programok célozzák: GINOP Plusz, EFOP Plusz, DIMOP Plusz, TOPPlusz.

A humán fejlesztések keretében szakképzési, felsőoktatási, köznevelési, közszolgáltatási, egészségügyi, szociális, felzárkózási, valamint család- és ifjúságügyi fejlesztések valósulnak meg.

„A szolgáltatásfejlesztés tekintetében az EFOP Plusz az országos kihatású humánfejlesztéseket támogatja, melyek vonatkozásában a cél az, hogy országos szinten egységes standardok alapján történjen ezen szolgáltatások nyújtása, illetve fejlesztése, ami sok esetben országos hatókörű, kiemelt projektek révén valósítható meg.

Ezzel szemben a TOP Plusz a helyi szolgáltatások fejlesztését támogatja (például egészségügyi és szociális alapellátás, helyi közösségek erősítése, stb.). A humán infrastruktúra fejlesztését (bölcsőde; köznevelés, beleértve az óvodákat; egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg-szakellátás; önkormányzati szociális alapellátás) alapvetően a TOP Plusz támogatja.

A GINOP Plusz keretében kerül támogatásra a szakképzés és a felsőoktatás tartalmi fejlesztése, továbbképzési, ösztönzési rendszereinek működtetése, valamint az oktatáshoz és képzéshez való egyenlő esélyű hozzáférés növelése. A köznevelés területén a pedagógusok képzését, továbbképzését támogató programok az EFOP Pluszban valósulnak meg. A DIMOP Plusz pedig a képzési és oktatási szolgáltatások digitális fejlesztéseit, valamint az állampolgárok digitális készségeinek fejlesztését támogatja.

A DIMOP Plusz, a TOP Plusz, GINOP Plusz, és az EFOP Plusz fejlesztései tehát együttesen, egymást kiegészítve biztosítják a köznevelés, a szakképzés, felsőoktatás, a közszolgáltatás, a szociális ellátás, a társadalmi felzárkózás, a család- és ifjúságügy és egészségügy ágazati céljainak megvalósítását "*

6. A pénzeszközök elosztása/megoszlása a nemzeti/regionális programokban:

„A területi kihívások kezelése a Partnerségi Megállapodás egyik kiemelt feladata, amely egyrészt magában foglalja a területi egyenlőtlenségek csökkentését és a területekhez kapcsolódó fejlesztési lehetőségek kihasználását.

Ahogy a területi helyzetkép leírásánál jeleztük, a nyolc magyar NUTS-2 régió közül hét a kevésbé fejlett régiókategóriába tartozik. A négy legkevésbé fejlett magyar régió a 2019-es adatok alapján az EU-átlag 50%-a alatti vagy akörüli egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson mért) GDP-vel rendelkezik:

Régió neve:	EU-átlag 50%-a alatti vagy akörüli egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson mért) GDP-vel rendelkezik	Allokált forrás százalékos megoszlása	A populáció hány százalékát teszi ki
Észak-Alföld	47%	65 %	48%
Észak-Magyarország	49%
Dél-Dunántúl	50%
Dél-Alföld	53%
Pest	58%	35%	52 %
Közép-Dunántúl	67%
Nyugat-Dunántúl	71%
Budapest	151%

A négy régió lakossága az ország lakosságának 48%- át teszi ki, így ezzel a népességarányt jelentősen meghaladó forrásallokációval olyan mértékű pozitív diszkrimináció valósul meg, ami biztosíthatja e régiók felzárkózását, fejlettségi szintjüknek az uniós átlaghoz való közeledését. Minden operatív program átfogó célja, hogy a kevésbé fejlett régiókban is hozzájáruljon az fejlesztésekhez "*

7. A szociális szolgáltatók számára, a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó konkrét célok azonosítása:

“A fogyatékossággal élő személyeket célzó intézkedéseknek teljes mértékben meg kell felelniük a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek, valamint az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ bizottság vonatkozó általános észrevételeinek, iránymutatásainak, záró megállapításainak és vizsgálati jelentéseinek, figyelemmel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021-2030-as uniós stratégiában foglaltakra.

Az intézkedések aktívan segítik elő az önálló életvitelt, így például a közösségi alapú szolgáltatások megerősítésével, reagálva az egyéni szükségletek, valamint az infrastruktúra és szolgáltatások feltérképezése és igényfelmérés alapján azonosított hiányosságokra.

Tartós bentlakásos intézményekben nem kerül sor intézkedés végrehajtására." *

8. Az uniós pénzeszközökért felelős központi/nemzeti hatóság és a későbbi irányító hatóságok meghatározása

9. Operatív Programok elérhetősége:

10. Az Európai Uniós forrásokkal kapcsolatos nemzeti weboldalak és egyéb, a szociális ágazat szempontjából releváns nemzeti platformok:

A pályázatokat kezelő központi oldal:

https://www.palyazat.gov.hu/jogszabalyok1

A 7. cikk szerinti eljárást, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz és a 27 szupermérföldkő teljesítését

11. Pályázati felhívások még nem elérhetőek

TARTALOMJEGYZÉK

Az Európai Uniós források háttere Magyarországon
Az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdése a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz viszonylatában

HELPDESK támogatás

Az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.