A 2021-2027-es időszakban Spanyolország a 35,562 milliárd eurós keretösszeggel a harmadik legnagyobb kedvezményezettje az uniós kohéziós politikai forrásoknak, Lengyelország és Olaszország mögött. Ez a juttatás 23,397 milliárd euróra oszlik az ERFA-ból, 11,296 milliárd euróra az ESZA+-ból és 869 millió euróra az FTJ-ből, valamint a Spanyolország számára az FEMPA-ra elkülönített 1,120 milliárd euróra.
Az ESZA+ 19 regionális programmal (1 autonóm közösség és autonóm város számára) és 4 állami programmal (amelyek a főbb ágazati politikákat fedik le) rendelkezik majd: ESZA+ Állami Program az ifjúsági foglalkoztatásért; ESZA+ Állami Program az oktatásért és képzésért, foglalkoztatásért és szociális gazdaságért; ESZA+ Állami Program a társadalmi befogadásért, gyermekgaranciáért és a szegénység elleni küzdelemért; és ESZA+ Állami Program az alapvető anyagi támogatásért.
Az ERFA-ból származó 23,397 millió eurót 19 regionális programban (autonóm közösségenként és autonóm városonként 1) és egy multiregionális programban osztják szét, amely a fő tervezési eszközként szolgál az általános államigazgatás ezen alapból finanszírozandó intézkedéseihez.
A SO(l) programozás célja a szegénység és a gyermekszegénység szintjének csökkentése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzésére és leküzdésére irányuló nemzeti stratégia (2019-2023), valamint a gyermekek és serdülők jogairól szóló nemzeti stratégia (2021-2030) alkalmazásával, a 2022-2030-as európai gyermekgarancia végrehajtására irányuló állami cselekvési terv (PAE) és a 2022-2030-as spanyol fogyatékosságügyi stratégia, olyan intézkedések végrehajtásával, mint a fiatalokat célzó társadalmi integrációs útvonalak vagy programok, a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket célzó társadalmi integrációs útvonalak vagy programok, az intézménytelenítést támogató programok, társadalmi integrációs intézkedések, tanácsadás, szociális szolgáltatások (nem munkaügyi) és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a FAMI-val koordinálva, amelynek a migránsok, menedékkérők és menekültek befogadására és alapvető alapellátására irányuló kezdeti intézkedései az ESZA+ keretében kidolgozott intézkedésekben találnak folytatást, valamint a súlyos fogyatékossággal élők integrációját vagy a hajléktalanok vagy a lakáshoz jutási nehézségekkel küzdők társadalmi és munkaügyi integrációját elősegítő intézkedések, például a "Lakás először" megközelítéssel, a hajléktalanokra vonatkozó, jelenleg kidolgozás alatt álló jövőbeli átfogó nemzeti stratégia keretében. Ami a gyermekgarancia keretében programozandó intézkedéseket illeti, olyan intézkedéseket terveznek, mint a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő 0-18 éves gyermekeket nevelő családokat célzó szociális-oktatási támogatási útvonalak, a speciális oktatási komplexitású központokban a tanácsadás, fejlesztés és oktatási gazdagítás programja (#PROA+ program), a sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív oktatásának javítását célzó intézkedések, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő 0-18 éves gyermekek számára ingyenes hozzáférhető helyek programja, a sajátos nevelési igényű gyermekek számára ingyenes hozzáférhető helyek programja, a szegénység és társadalmi kirekesztés által sújtott helyzetekben élő 0-18 éves gyermekek számára ingyenes, hozzáférhető helyek programja, a sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív oktatásának javítását célzó program, a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező családokból származó tanulók számára ingyenes, hozzáférhető, inkluzív és magas színvonalú helyek programja a kisgyermekkori nevelés első ciklusában, a védelem alatt álló gyermekek intézménytelenítését és a közösségi gondozás előmozdítását célzó intézkedések, az egyetemes korai gondozási rendszer (0-6 éves korig) kialakítását célzó intézkedések, illetve a szabadidős nevelés és az egészséges életmód előmozdítását célzó intézkedések.
Az ERFA finanszírozhat az ESZA+ esetében a 4.3. és 4.4. egyedi célkitűzés keretében leírtakat kiegészítő intézkedéseket, amelyek célja a szociális szolgáltatások megfelelő nyújtását szolgáló infrastruktúra kiépítése vagy helyreállítása, beleértve az e politikák végrehajtásához hozzájáruló nonprofit szervezetek székhelyének digitalizálását, bővítését vagy fejlesztését célzó intézkedéseket. Hasonlóképpen finanszírozhatók a kiszolgáltatott csoportok, nappali központok vagy menedékhelyek és sürgősségi központok, például a családon belüli erőszak áldozatai vagy hajléktalanok számára, többek között szociális lakhatási intézkedések. A szociális lakhatás területén elsőbbséget élveznek azok az intézkedések, amelyek célja a bérelhető állami szociális bérlakások állományának növelése, olyan integrált kezdeményezések keretében, amelyek a kiszolgáltatott csoportok teljes integrációjára törekszenek. Minden finanszírozandó intézkedés összhangban lesz az intézménytelenítésre és a közösségi alapú gondozásra irányuló megközelítéssel.
Kihívások: a városfejlesztés területén ebben az időszakban tervezett intézkedéseket a nagyvárosok, a köztes városok és a funkcionális területek modelljének hármas perspektívájából közelítik meg. Így az integrált területi stratégia megléte alapján a helyi hatóságok az OP5 keretében, integrált cselekvési tervek benyújtásával juthatnak finanszírozáshoz. Emellett az irányítási modell egyszerűsítésére is törekedni kell. Emellett a kedvezményezettek igazgatási kapacitását cselekvési útmutatók és képzések révén erősítik, míg a városi kezdeményezések hálózatának találkozóit és munkacsoportjait továbbra is támogatják, mint a kedvezményezettek közötti információcsere és képzés fórumát. A hálózatot értékes és kulcsfontosságú erőforrásnak tekintik a helyi szervezetekkel folytatott párbeszéd fenntartásában; ezért megerősítik a hálózat irányítását és támogatják rendszeres üléseit. Röviden, a modell irányításának a kedvezményezettek adminisztratív kapacitásához való hatékonyabb alkalmazkodásra kell irányulnia, és lehetővé kell tennie a pénzeszközök teljes felhasználását. Ez lesz a programozási erőfeszítések, az ajánlattételi felhívások kezelése és a stratégiák végrehajtása középpontjában.
Spanyolország 1986-os uniós csatlakozása óta az Európai Alapok Főigazgatósága az a hatóság, amely az EU előtt a költségvetési kapcsolatok és az európai alapok kezelése tekintetében Spanyolországért felelős. Ez a weboldal tájékoztatást nyújt a Spanyolországban kezelt összes európai alapról a különböző közigazgatási szerveken keresztül, valamint a különböző időszakokkal (többéves keretek) kapcsolatos információkról, a főbb új fejleményekről és Spanyolországnak az európai alapok tekintetében az EU felé fennálló jelentéstételi kötelezettségeiről.