Támogatási központ

HELPDESK - SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELPDESKJE AZ UNIÓS FORRÁSOKRÓL

Litvánia

1. 2021-2027 közötti partnerségi megállapodás az Európai Bizottság és Litvánia között

A partnerségi megállapodás Litvánia 6,4 milliárd eurót kapott. EUR kohéziós politikai alapokból a 2021-2027 közötti időszakban. a beruházási időszakban. Litvánia emellett 1,7 milliárd eurót tervez nemzeti forrásokból - így az uniós beruházások összértéke 8 milliárd eurót tesz ki. A partnerségi megállapodás kohéziós politikai alapokat is tartalmaz: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap + (ESZA+), Kohéziós Alap (KA), Igazságos Átmeneti Alap (TF), Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap (ETHA). A fő 2021-2027 Az uniós kohéziós politika célkitűzései a gazdasági, társadalmi és területi konvergencia előmozdítása a fenntartható versenyképesség, a kutatás és innováció, a digitális átalakulás, valamint az európai Green Deal menetrend végrehajtása és a szociális jogok európai pillérének előmozdítása révén.

A litván kormány programját és az általános rendelkezésekről szóló uniós rendeletben meghatározott szakpolitikai célokat figyelembe véve a 2021-2027-es uniós alapprogram szerinti beruházások a következő főbb területeket célozzák:

  • innováció és digitalizáció, a tudomány és a vállalkozások közötti együttműködés, a tudás kereskedelmi hasznosítása;
  • oktatás, készségfejlesztés, képzett munkaerő, amely képes az innovációra és a változó igényekre való reagálásra, miközben kezeli a társadalmi kirekesztés kihívásait;
  • zöld átalakulás - a megújuló energiaforrások, a fenntartható mobilitás és a körforgásos gazdaság előmozdítása;
  • az egészségügyi rendszerek ellenálló képességének növelése;
  • fejlett, biztonságos és változatos közlekedés, beleértve a határokon átnyúló, nemzeti és regionális mobilitás javítását;
  • a városok és régiók fenntartható és integrált fejlődése, amely egy adott régió vonzerejének és gazdasági potenciáljának növelésére, a beruházások vonzására és az életminőség javítására vonatkozó döntéseken alapul.

Irányító hatóság 2021-2027 A Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma felelős az uniós alapok beruházási programjának végrehajtásáért. A számviteli feladat végrehajtója a Központi Projektirányítási Ügynökség.

Az uniós alapok beruházási programjai terjesztés:

A 2021-2030-as Nemzeti Haladási Terv (a továbbiakban: NPP) fejlesztési intézkedéseit ESZA+ és ERFA forrásokból finanszírozzák. Az NPP a "Litvánia haladásának stratégiája 2030" című állami haladásstratégia végrehajtása során készült. Az NPP célja, hogy meghatározza az országot az elkövetkező évtizedben megcélzó főbb változásokat, amelyek biztosítják a társadalmi, gazdasági, környezeti és biztonsági területen való előrehaladást, és hogy finanszírozási forrásokat mozgósítson e változások végrehajtásához. Az NPP hosszú távú stratégiai célokat, haladási célkitűzéseket és az előrehaladás mérésére szolgáló mennyiségi mutatókat irányoz elő, 2030-ra vonatkozó célértékekkel.

Az ERFA és az ESZA+ 2021-2027 bevezetése

Megoszlás a régiók között

Az ESZA+ és az ERFA forrásokat Litvánia két régiója között osztják szét: a fővárosi régió, valamint Közép- és Nyugat-Litvánia (a továbbiakban: VVL). A fővárosi régió és Litvánia többi része közötti regionális különbségek különösen szembetűnőek. A fővárosi régióban 2019-ben Litvánia bruttó hazai termékének (a továbbiakban - GDP) 42%-jét teremtették meg, a különbségek különösen az innováció létrehozása és megvalósítása, a vállalkozások termelékenységének javítása, az egészségügyi szolgáltatások nyújtása és a minőségi oktatáshoz való hozzáférés területén markánsak. Jelentős a digitális szakadék is. Litvánia felosztásával a fővárosi régióra, ahol az egy főre jutó GDP elérte az uniós átlag 122%-t, és a VVL régióra, ahol az egy főre jutó GDP a megyékben 46% és 84% között mozog, a cél az, hogy több beruházást irányítsanak a VVL-be, csökkentsék a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket, biztosítsák a regionális politika végrehajtását az intézkedések hosszú távú hatását az egyenletes és fenntartható fejlődésre.

A fővárosi régió kihívása, hogy a felhalmozott potenciált az ország előrehaladásának, nemzetközi versenyképességének és a nemzetközi értékláncba való integrációjának növelésére irányítsa, a VVL-re átvigyék, és csökkentsék a fővárosi régió belső különbségeit. A VVL régió kihívása a társadalmi és gazdasági különbségek és a fővárosi régióval szembeni szakadék csökkentése. Mindkét régió a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenségek és a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáival küzd.

ERFA

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az EU valamennyi régiójában finanszírozza az állami és magánszektort, hogy csökkentse a régiók közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket. Az alap alapjai speciális nemzeti vagy regionális programok keretében támogatják a beruházásokat.

A tervek szerint az ERFA-ból 478 201 667 eurót a fővárosi régiónak, 3 156 444 253 eurót pedig a VVL régiónak juttatnak. Litvánia több mint 25 százalékát. Az ERFA a gazdaság versenyképességének növelésére és a gazdaság magasabb hozzáadott értékű gazdasággá alakítására (1. szakpolitikai cél), több mint 30 százalékát. a források több mint 30 százalékát - a tiszta energiára való áttérésre, a zöld beruházásokra, a körforgásos gazdaságra, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra (2. szakpolitikai cél), 8 százalékát. és még többet a városfejlesztésre (5. szakpolitikai cél) fordítanak.

ESZA+

Az ESZA+ az EU fő eszköze az emberekbe való beruházásra, ezért az ebből az alapból származó forrásokat az EU foglalkoztatási, szociális, oktatási és készségfejlesztési politikájának végrehajtására használják, beleértve az e területeken végrehajtott strukturális reformokat is. Az alap a COVID-19 világjárványt követő társadalmi és gazdasági helyreállítás egyik fő uniós eszköze is, és segíti a tagállamokat a világjárvány okozta kihívások kezelésében. Az alap a munkahelyteremtésbe, a készségekbe és a szolgáltatásokba történő beruházások ösztönzésével támogatja az EU zöld, digitális és rugalmas válság utáni gazdasági fellendülését.

A tervek szerint Litvániában az ESZA+-ból 94 726 567 eurót a fővárosi régiónak, 962 123 024 eurót pedig a VVL régiónak juttatnak. Az ESZA+ források több mint 25 százalékát a társadalmi kirekesztés csökkentésére fordítják majd.(4. politikai célkitűzés), legfeljebb 5 százalék a gyermekgaranciák esetében(4. politikai célkitűzés), legalább 5 százalék a társadalmi innovációra.

2. A politikai célkitűzések kiválasztása és rövid indoklása

ERFA

Az ERFA-alapok célja a következő szakpolitikai célkitűzések megvalósítása:

  1. Versenyképesebb és fejlettebb Európa az innovatív és progresszív gazdasági átalakulás és a regionális IKT-kapcsolatok előmozdításával (1. szakpolitikai célkitűzés).

    A szakpolitikai célkitűzés indoklása: Litvánia áttörését az innováció terjesztésének 3 alapvető kihívása akadályozza: a kis- és középvállalkozások alacsony innovációs abszorpciós képessége (különösen a régiókban); a magas hozzáadott értéket előállító vállalatok kis száma és a kutatásba és kísérleti fejlesztésbe (K+F) történő üzleti beruházások alacsony aránya a GDP-hez képest; az üzleti és tudományos együttműködés és a nemzetköziség alacsony szintje (részvétel nemzetközi projektekben, hálózatokban). 2021-2027 a program 1. szakpolitikai célkitűzésének megvalósítása során az ERFA-források a litván gazdaság magas hozzáadott értékű gazdasággá történő átalakulását, versenyképességét és digitális összekapcsolhatóságát elősegítő intézkedésekbe kerülnek befektetésre.

  2. Környezetbarátabb, alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és rugalmasabb Európa, a tiszta és igazságos energiaellátás átalakításának, a zöld és kék beruházásoknak, a körforgásos gazdaságnak, az éghajlatváltozás enyhítésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, a kockázatmegelőzésnek és -kezelésnek, valamint a fenntartható városi mobilitásnak az előmozdítása (2. szakpolitikai célkitűzés).

    A szakpolitikai célkitűzés indoklása: Litvánia előkészítette Nemzeti energiaügyi és éghajlat-változási cselekvési terv. A 2015-ös Párizsi Megállapodásban Litvánia a világ más országaival együtt vállalta, hogy minden szükséges erőfeszítést megtesz az éghajlatváltozás megállítása érdekében, hogy a globális felmelegedés ne lépje túl a 2 fokos veszélyes határértéket. Figyelembe véve a környezetvédelem és az energia területén jelentkező problémákat, Litvánia elő kívánja mozdítani a tiszta és tisztességes energiára való áttérést, támogatni kívánja a zöld és kék beruházásokat, alkalmazkodni kíván az éghajlatváltozáshoz, beruházni kíván a szélsőséges éghajlati események kockázatának megelőzésébe és kezelésébe, támogatni kívánja a biológiai sokféleséget, a városi környezet zöld infrastruktúráját és csökkenteni kívánja a szennyezést, elősegítve a körkörös gazdaságra való áttérést és az erőforrások fenntartható felhasználását. Szintén beruházni kell a vízkészletek rendelkezésre állásának javításába és a fenntartható vízkészletek előmozdításába.

  3. Egy jobban összekapcsolt Európa a mobilitás előmozdításával (3. politikai célkitűzés)

    A szakpolitikai célkitűzés indoklása:Litvánia versenyképessége csökken, és a közös piac előnyeit korlátozza a vasúti és közúti közlekedés elégtelen nemzetközi kapcsolata. A közlekedési ágazat teljesítménye a transzeurópai közlekedési hálózat közúti és vasúti hálózatához, a fenntarthatósági szempontokhoz és a közúti biztonsághoz viszonyítva jelentősen rosszabb, mint az uniós átlag. A litván közlekedési rendszer működésével és infrastruktúrájával kapcsolatos fő problémák és kihívások a végrehajtás során kerülnek megoldásra. A litván közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2030-ig - a terv.

  4. Társadalmilag felelősségteljesebb és befogadóbb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtása révén (4. politikai célkitűzés).

    A szakpolitikai célkitűzés indoklása: A 4. szakpolitikai célkitűzés beruházásait 2019-ben és 2020-ban hajtják végre. Az EU Tanácsának ajánlásai: Cél a jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése Litvániában, a szociális biztonsági rendszer lefedettségének, megfelelőségének és hatékonyságának biztosítása, az adó- és szociális ellátórendszer szerkezetének javítása, valamint az egyének szegénység elleni védelme érdekében. Az ESZA+ és az ERFA beruházásai végrehajtják a szociális jogok európai pillérét és követik annak elveit, támogatva a foglalkoztatás, az oktatás, a társadalmi befogadás és az egészségpolitika területén az emberekbe és rendszerekbe történő beruházásokat. Az ERFA-források az oktatás javítására, az oktatáshoz és az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítására mindenki számára, valamint az infrastruktúra javítására kerülnek befektetésre. Beruházásokra kerül sor továbbá a vidéki gyermekek óvodai nevelésének elérhetőségébe, a szociális vállalkozások támogatásába és a szociális szolgáltatási infrastruktúra - beleértve a szociális lakhatást is - országszerte történő fejlesztésébe, a közösségi szolgáltatások komplex átalakításába, a társadalmi-gazdasági fenntarthatóságba és a kulturális ágazat megerősítésébe, az egészségügyi ágazat szolgáltatásainak minőségének javításába és a hozzáférhetőség növelésébe.

  5. Európát közelebb hozni a polgárokhoz a fenntartható és integrált fejlődés előmozdításával mindenféle hely és helyi kezdeményezés tekintetében (5. politikai célkitűzés).

    A szakpolitikai célkitűzés indoklása: Litvánia már régóta szembesül a népességfogyás problémájával - 2014 óta. 2021-ig a népesség 5 százalékkal csökken. Stabil népesség csak a fővárosi régióban maradt. Eközben a VVL lakosságának csökkenése jelentősen meghaladja az országos átlagot (6 VVL megyében meghaladja a kétszeresét). Ez nemcsak a közinfrastruktúra és a közszolgáltatások hatékonyságára, hanem a munkaerőpiacra is nyomást gyakorol. Az ország foglalkoztatottságát befolyásolja a korszerkezet: a korszerkezetből adódóan a következő évtizedben a teljes munkaképes korú (55-64 éves) népesség mintegy 28%-je éri el a nyugdíjkorhatárt. A beruházások a Litvánia számára különösen fontos demográfiai kihívásokra és területi különbségekre reagálnak, és integrált intézkedéseket hajtanak végre a városi, vidéki és tengerparti területek fejlesztésére. Az EPRF-alapokat (az alapok 8 százalékát) 10 regionális központ fenntartható és személyre szabott fejlesztésébe fektetik be, növelve az állam befektetési vonzerejét, javítva az üzleti környezetet; javítva az életminőséget; bevonva a vállalkozásokat, a lakosokat, a helyi aktivitási csoportokat, a nem kormányzati szervezeteket a városi problémák megoldásába, elősegítve és erősítve a partnerségeket, támogatva a helyi kezdeményezéseket és erősítve a kapacitásokat, biztosítva a mobilitást, erősítve a társadalmi befogadást.

ESZA+

Az ESZA+ alapok célja a következő szakpolitikai célkitűzés megvalósítása:

Egy társadalmilag felelősségteljesebb és befogadóbb Európa, a szociális jogok európai pillérének végrehajtása (a továbbiakban: 4. szakpolitikai célkitűzés)

Az ESZA+ és az ERFA beruházásai a szociális jogok európai pillérét hajtják végre. A foglalkoztatás területén az ESZA+ alapok 2020-ban kerülnek végrehajtásra. Az EU Tanácsának ajánlása a COVID-19 világjárvány foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére és annak lehetővé tételére, hogy minden munkaképes korú ember beléphessen a munkaerőpiacra. Emellett az ESZA+ források az oktatási rendszer javítására is irányulnak, új pedagógusok bevonásával, a kötelező oktatás előmozdításával és a társadalmi kirekesztettséget tapasztaló diákok támogatásával. Az ESZA+-források egy részét az egészségügyi rendszer fejlesztésére fordítják az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése és az egészségügyi rendszer új sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének növelése érdekében. A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése terén az ESZA+ forrásokat a szociális szolgáltatások fejlesztésére fordítják, a beruházás jelentős részét a közösségben nyújtott szolgáltatások fejlesztésére fordítják, biztosítva az intézményi ellátás átalakításának megvalósítását. Szintén az ESZA+ forrásokból finanszírozzák az anyagi szegénység csökkentésének támogatása 2021-2027. program. A program megvalósítása során a leginkább rászorulók számára élelmiszer és/vagy a levegőhöz szükséges alapvető szükségleteket kielégítő javak (pl. ruházat, higiéniai cikkek, iskolaszerek) és további eszközök kerülnek biztosításra. Az anyagi szegénység csökkentésére irányuló program célja, hogy minél több, az abszolút szegénységi küszöb alatt élő személyt támogasson (2020-ban a litván lakosság 5,1% része élt az abszolút szegénységi küszöb alatt).

A Nemzeti Haladási Tervben meghatározott második stratégiai cél ("A lakosság szociális jólétének és társadalmi befogadásának növelése, az egészségügy megerősítése és Litvánia demográfiai helyzetének javítása") elérése érdekében a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium öt fejlesztési programot dolgozott ki. Ezek közül három végrehajtásában az ESZA+ finanszírozás jelentős szerepet játszik. A programok Litvánia hosszú távú (2021-2030) stratégiáit alakítják ki a jövedelmi egyenlőtlenségek és a társadalmi kirekesztés csökkentése, a befogadó munkaerőpiac, a családpolitika és a környezet fogyatékkal élők számára történő átalakítása terén.

1. Társadalmi mobilizációs fejlesztési program: A Litván Köztársaság Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztériumának (a továbbiakban: Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium) Szociális Mobilizációs Fejlesztési Programja, a 2021-2030-as fejlesztési program irányítója, célja olyan komplex problémák megoldása, amelyek miatt a szociálisan érzékeny vagy sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó személyek (fogyatékkal élők, beleértve a fogyatékkal élő gyermekeket, idősek, hátrányos helyzetű fiatalok, hajléktalanok, börtönből visszatérők stb.) társadalmi kirekesztést, szegénységet, erőszakot tapasztalnak, esetleg hátrányos megkülönböztetésnek vagy stigmatizációnak vannak kitéve, különböző nehézségekkel szembesülnek az elhelyezkedés vagy a szociális támogatás igénylése során. E feladatok végrehajtása során egyénre szabott megközelítést követnek, amelynek célja, hogy a szolgáltatásokat a lehető legközelebb nyújtsák a személyhez, és a lehető legjobban megfeleljenek az igényeinek, helyzetének és képességeinek.

A következő NPP-feladatokat ESZA+ forrásokból finanszírozzák a Társadalmi Mobilizációs Fejlesztési Programon keresztül: A fogyatékkal élők és családjaik, az idősek és más kiszolgáltatott és társadalmilag kirekesztett csoportok jólétének növelése.; A társadalmi aktivitás és a társadalmi felelősségvállalás társadalmi és közösségi szellemének erősítése.

2. Családpolitikai megerősítő fejlesztési program: A fejlesztési program intézkedései olyan megfelelő, ösztönző, családbarát környezet megteremtésére irányulnak, amely lehetővé teszi a családi funkciók megfelelő megvalósítását, ugyanakkor a családtagok számára a munka és a családi kötelezettségek aktívabb és sikeresebb összeegyeztetését, a nők és férfiak esélyegyenlőségének erősítését, a születési arányok előmozdítását, a családok és a gyermekek érzelmi jólétének biztosítását és támogatását, a gyermekeket nevelő valamennyi család számára elérhető és egyéni igényeket kielégítő, magas színvonalú szolgáltatások fejlesztését.

Az ESZA+ forrásai a Családpolitika erősítése fejlesztési programon keresztül a következő NPP feladatot finanszírozzák: A családi környezet javítása a születési arány és az életminőség növelése érdekében, valamint a munka és a családi kötelezettségek összeegyeztetésének feltételeinek megteremtése.

3. Inkluzív munkaerőpiac-fejlesztési program: A fejlesztési program intézkedései a munkaerőpiacra való belépés kedvező feltételeinek megteremtésére irányulnak minden aktív korú személy számára, rugalmasabb munkaerőpiac kialakítására, a foglalkoztatás növelését célzó intézkedések végrehajtására, az aktív munkaerő-piaci politika (ADRP) intézkedéseinek, az állami és önkormányzati intézményeknek és a kölcsönös intézményeknek a lefedettségének és fenntarthatóságának növelésére, valamint az üzleti struktúrákkal való külső együttműködés és a szociális párbeszéd fejlesztésének előmozdítására.

A következő NPP-feladatokat az ESZA+ forrásaiból az inkluzív munkaerőpiac-fejlesztési programon keresztül finanszírozzák: Az álláskeresők foglalkoztatási lehetőségeinek, valamint a foglalkoztatást támogató rendszer hatékonyságának és eredményességének növelése; a szociális párbeszéd erősítése és a munkahelyek minőségének javítása.

Az ESZA+ forrásokat olyan ágazatok finanszírozására használják, amelyek a foglalkoztatás növelése, az egészségügy, az oktatás, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése terén nyújtanak szolgáltatásokat. Litvániában az ESZA+ és a szociális és foglalkoztatás-növelő szolgáltatások között meglehetősen szoros a kapcsolat. Litvániában a szociális szolgáltatásokat állami forrásokból finanszírozzák, de a finanszírozás csekély és elégtelen.

A Litván Köztársaság önkormányzatai felelősek a szociális szolgáltatások megszervezéséért és biztosításáért. Az ESZA+ alapok a szociális szolgáltatások területén további finanszírozási forrássá válnak. Az ESZA+ alapokból finanszírozzák: Átfogó segítség a családnak, szerves támogatás. A foglalkoztatási szolgálat mint végrehajtó intézmény felelős a foglalkoztatás növelését célzó intézkedésekért. Vannak menetrend szerinti szolgáltatások a pszichoszociális rehabilitáció és reintegráció érdekében eltartott személyek számára. Különböző kiszolgáltatott csoportok számára is terveznek szolgáltatásokat: Roma, hajléktalanok, börtönből visszatérők és más szociálisan kiszolgáltatott csoportok. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések jelentős részét ESZA+ forrásokból finanszírozzák. Az ESZA+ forrásokat a szociális szolgáltatások nemzeti minőségi szabványának előkészítésére és végrehajtására is felhasználják.

Az ESZA+ intézkedések várhatóan szintén hozzájárulnak az NPA 2030-ra kitűzött céljához. A szociális területen 30% szolgáltatás átadása a nem kormányzati szervezeteknek és közösségeknek (jelenleg 7%).

4. Hasznos források

HELPDESK támogatás

Az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

HELPDESK támogatás

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
Megszakítás