Támogatási központ

HELPDESK - SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELPDESKJE AZ UNIÓS FORRÁSOKRÓL

Görögország

Országprofil - Görögország - 2021-2027-es programozási időszak

Általános információk

Az alábbi profil az Európai Bizottság által 2021. július 29-én jóváhagyott partnerségi megállapodás alapján készült.

A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Program (NDP) öt pillér köré épül (szakpolitikai célkitűzés-SP):

  • SP1. Intelligens fejlesztés
  • SP2. Zöld növekedés
  • SP3. Infrastruktúra-fejlesztés
  • SP4. Társadalmi fejlődés
  • SP5. Extroverzió

SP4 "Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének megvalósításával" -

A 4. KP beavatkozásainak egyik központi célkitűzése a humán erőforrásokba való befektetéssel és a minőségi szolgáltatásokhoz és javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával szociálisabbá tett Görögország.

A pénzügyi programok szerkezete

A 2021-2027-es programozási időszak 22 programot (9 ágazati és 13 regionális) tartalmaz, amelyeket az ERFA és az EKT+ támogat, a költségvetés pedig a következőképpen épül fel:

A 4. KP keretében a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásban felsorolt programok:

  1. "Versenyképesség" program
  2. "Digitális átalakulás" program
  3. "Polgári védelmi" program
  4. "Környezetvédelem és éghajlatváltozás" program
  5. Szállítási program
  6. "Halászat, akvakultúra és a tenger" program
  7. "Emberi erőforrások és társadalmi kohézió" program
  8. "Igazságos fejlődési átmenet" program
  9. "Technikai segítségnyújtás és kedvezményezetti támogatás" program
  10. 13 Regionálisan (Kelet-Macedónia- Trákia, Közép-Macedónia, Thesszália, Kontinens, Nyugat-Görögország, Nyugat-Macedónia, Közép-GörögországPeloponnészosz, Jón-szigetek, Észak-Égei-tenger, Kréta, Attica, Déli Égei-tenger)

Az SP4 keretében a Humánerőforrás-fejlesztés-oktatás és egész életen át tartó tanulás ágazati program a foglalkoztatással, az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos intézkedéseket hajt végre. Különösen az Élelmiszersegély és anyagi nélkülözés (EBYS) tekintetében külön prioritási tengelyt hoznak létre az Emberi Erőforrás-fejlesztés-oktatás és egész életen át tartó tanulás programon belül. Az SP4 regionális programjaiban az egészségügyi, oktatási és szociális jóléti projekteket az ERFA fogja végrehajtani, az EKT+ pedig a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos összes intézkedést (korábban T.S.9), mint a 2014-2020-as keretprogram során.

ERFA és EKT+ költségvetés

Különösen az EKT+-ban meghatározott és a 6.2. táblázatban tükröződő minimumkövetelmények lefedettségét illetően a következőket jegyezzük meg:

  • Az "Emberi erőforrások és társadalmi kohézió" ágazati programban az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó különleges prioritás keretében várhatóan az ország teljes rendelkezésre álló EKT+ költségvetéséből legalább 141 TP3T lesz. Ugyanakkor a fiatalok fokozott támogatásának akaratához segítséget nyújtanak a 134. beavatkozási terület megfelelő ellenőrzésével mind az Ágazati Programnak a megcélzott különleges prioritáson kívüli intézkedései, mind más Programok intézkedései során a végrehajtás során, amelyek szintén összhangban lesznek az Ifjúsági Garancia Nemzeti Cselekvési Tervvel.
  • Az Alap forrásaiból várhatóan 281 TP3T jut a szociális integrációra, szemben az igény 251 TP3T-jával. A gyermekszegénység elleni küzdelemre tervezett intézkedések 8%-t fognak elérni, szemben az 5%-tel (a 28%-ben szerepel, de az inkluzív oktatásban is). A szükséges koncentrációt a 14 program (28% esetében) és az ESZA+ másodlagos dimenziójának 6. kódja (8% esetében) konkrét célkitűzésekre történő forráselosztás kiszámításával érik el. HU 34 HU
  • Az anyagi nélkülözés kezelésére a rendeletben előírt minimumkövetelmény kétszeresét, azaz 3% helyett 6% forrást különítenek el. Az "Emberi erőforrások és társadalmi kohézió" ágazati program kiemelt prioritást élvez, az ESZA+ forrásaiból 61 TP3T az anyagi nélkülözés kezelésére.
  • A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek támogatására az ESZA+ keretében legalább 0,65% forrást különítenek el, mind az ágazati, mind a regionális programok keretében. A szükséges koncentráció elérése az EKB+ aldimenziók táblázatában szereplő megfelelő összeg kiszámításával történik.

Ezen túlmenően a következő forrásokból finanszírozzák őket:

a) A TDM intézkedések az átmenet társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére, ami fontos prioritás, és a DAM program által követett általános diverzifikált gazdasági tervezésben szereplő szakmák és ágazatok emberi erőforrás készségeinek adaptációját és fejlesztését célzó beavatkozásokat igényel.

b) A rövid távú korai integrációra (befogadás) összpontosító TAME-intézkedések. Az NSRF-programok és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és az Integrált Határigazgatási Alap közötti lehető legnagyobb szinergiára elsősorban a Nemzeti Koordinációs Hatóságon keresztül törekednek, míg a kettős finanszírozást az egységes irányítási és ellenőrzési rendszer és az integrált beavatkozás-ellenőrzési információs rendszerek interoperabilitása révén igyekeznek elkerülni. Ami különösen a 4. szakpolitikai célkitűzés és a TAME szinergiáját illeti, a TAME elsősorban a korai társadalmi integrációs beavatkozásokat fogja finanszírozni, különös tekintettel az első befogadó struktúrákban élő emberekre, míg az NSRF elsősorban a YTX, valamint a migráns hátterű emberek közép/hosszú távú társadalmi integrációs beavatkozásait fogja finanszírozni.

c) az ETHAUS új készségek fejlesztésére és a munkakörülmények javítására irányuló fellépései a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható kék gazdaság területén.

d) az EMVA beavatkozásai a társadalmi integráció, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása érdekében a vidéki területeken. Az új mezőgazdasági vállalkozások támogatására, a készségek megerősítésére, új mezőgazdasági termelők letelepedésére és a mezőgazdasági-környezetvédelmi-klimatikus intézkedések megerősítésére vonatkozó kombinált intézkedéseket nem tartják szükségesnek.

Ami a kultúrát illeti, szinergiára törekszünk a Kreatív Európa Programmal (mind a támogatások, mind az olyan kezdeményezések szintjén, mint például: Kulturális örökségi helyszínek, kulturális fővárosok, kulturális örökségi díjak és építészeti díjak).

Tematikus koncentráció

A 4. KP szakpolitikai lehetőségei és az ERFA és az ESZA+ főbb várt eredményei

A 4. KP keretében megvalósuló beavatkozások központi célkitűzése a szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a humán erőforrásokba való befektetésen és a minőségi szolgáltatásokhoz és javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosításán keresztül szociálisabb Görögország kialakítása. A humánerőforrás foglalkoztatásának növelése és a foglalkoztathatóság javítása olyan beavatkozások révén, amelyek az egyéni igények alapján megkönnyítik a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és csökkentik a kereslet és a kínálat közötti eltérést, különös tekintettel a 15-29 éves NEET-ekre, a tartósan munkanélküliekre, az alacsony társadalmi-gazdasági és iskolai végzettségű munkanélküliekre, a bevándorlókra és a nemzetközi védelemben részesülőkre, valamint a fogyatékkal élőkre, kiemelt prioritás.

A cél eléréséhez hozzájárul az aktív foglalkoztatáspolitikák átirányítása azáltal, hogy fokozatosan áttérnek a PES új, nemzeti szintű végrehajtási modelljére, amely folyamatosan elérhető intézkedéseket és erős személyre szabott támogatást, a munkaerő-piaci igények diagnózisának megerősítését, az önfoglalkoztatás támogatását és a munkanélküliek készségfejlesztési beavatkozásait foglalja magában. A szociális gazdaság és a szociális vállalkozói szellem fejlesztését az aktív foglalkoztatáspolitika részeként támogatni fogják, amely hozzájárul az egyének és a kiszolgáltatott csoportok társadalmi és gazdasági befogadásához. Az önálló vállalkozók, a munkavállalók és a vállalkozások változáshoz és aktív öregedéshez való alkalmazkodásának előmozdítása, valamint a tanácsadás és a képzési beavatkozások révén, figyelembe véve többek között a digitális és a zöld gazdaság követelményeit, kerül a középpontba. A nők foglalkoztatásban való egyenlő részvételének előmozdítása érdekében további intézkedéseket választanak a szakmai és a családi élet összehangolása és az innovatív üzleti modellek előmozdítása érdekében. A munkaerőpiac rendkívüli körülményeinek kezelése érdekében támogató intézkedésekre kerülhet sor.

Végül pedig különös hangsúlyt fektetnek a nagyobb munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre minden életkorban.

Az egyik legfontosabb lehetőség a felnőttek tanulási folyamatban való részvételének növelése, a minőség javítása, valamint az oktatás minden szintjén és az egész életen át tartó tanulás és a munkaerőpiac közötti extrovertáltság és relevancia erősítése. Ebben az összefüggésben hangsúlyt kap a felnőttek egyéni szükségletein alapuló eszközök használata, a tanulók teljesítményének javítása, különösen a modern ismeretek és készségek terén, az új technológiák hasznosítása, a szakmai irányítási és tanácsadási szolgáltatások megerősítése, a tanulmányi programok minőségének javítása és a szakképzés hatékonyságának erősítése. Ebben az irányban a szakképzés és az oktatás minden szintjére, a képzésre és az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott stratégiai kereteket nemzeti szinten koordinálják a készségfejlesztés nyomon követése, értékelése és felülvizsgálata, valamint a készségigények munkaerő-piaccal kapcsolatos és minden életszakaszra vonatkozó előrejelzésének és kiigazításának kérdésével való foglalkozás érdekében. Emellett a teljesítmény javítása, valamint a minőségi és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és azok befejezésének erősítése minden szinten, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében, áll a középpontban.

Az infrastruktúra és a felszerelések létrehozása és korszerűsítése az igények feltérképezése alapján, valamint a szolgáltatások minőségének biztosítása a kormányzás minden szinten történő javítása, az autonómia megerősítése, valamint a nemzeti képesítési keretrendszer befejezése szintén prioritás.

A társadalmi szolidaritási intézmények és mechanizmusok korszerűsítése és modernizálása kulcsfontosságú lehetőség az aktív befogadás, a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése, a szegénység kockázatának csökkentése érdekében, különös tekintettel a gyermekszegénység, a társadalmi kirekesztés, valamint a nemi és egyéb megkülönböztetés csökkentésére.

A minőségi alapvető és szociális javakhoz és szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, a legkiszolgáltatottabb népességcsoportok, köztük a gyermekek oktatási és lakhatási szegregációjának kezelésére irányuló intézkedések, valamint a családi és közösségi alapú gondozási szolgáltatások fejlesztése ilyen irányú intézkedések.

Ugyanakkor a szociális védelmi infrastruktúrák korszerűsítése és létrehozása az azonosított igények alapján, valamint a rekreáció, a turizmus és a kultúra várhatóan erősíti a fejlődést, a társadalmi integrációt és a társadalmi innovációt.

Az ERFA-beruházások az idegenforgalom és a kultúra területén integrált és holisztikus megközelítéssel figyelembe veszik a látogatók jólétét, tiszteletben tartják a természeti és kulturális környezetet, és biztosítják a célpontok és vállalkozások társadalmi-gazdasági fejlődését és versenyképességét.

Stratégiai választás a gyermekek és fogyatékkal élők intézményi ellátását megszüntető beavatkozások és az intézményi ellátásról a családi és közösségi alapú ellátásra való áttérés elősegítése, valamint a marginalizált közösségek - például a romák, a bevándorlók és a nemzetközi védelemben részesülők - polgárainak társadalmi integrációja, a hátrányos megkülönböztetés, a nem biztonságos lakhatás és az oktatásba való bevonásuk kezelése révén.

A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek intézményi megerősítése az oktatási, foglalkoztatási és társadalmi integrációs beavatkozásokban való fokozott és jelentős részvétel érdekében továbbra is stratégiai lehetőség marad.

A Katolikus Egészségügyi lefedettség alapvető lehetőségként a PHY-t mint a közösségben lévő egészségügyi hálózat középpontját, a megelőzés hangsúlyozását az aktív és egészséges öregedéssel összefüggésben, a sérülékeny és fogékony csoportok intézményesített ellátását igényli, hozzájárulva a gazdasági és szociális védelemhez. Ugyancsak prioritás a mentális egészség, hangsúlyt fektetve a gyermekekre és az idősekre, valamint az akklimatizáció megelőzésére, a humánerőforrás készségeinek korszerűsítésére, az új hosszú távú gondozási szolgáltatásokra, a szolgáltatások, az infrastruktúrák és a humán tőke földrajzi, népességi sajátosságokhoz való igazítására, az e-egészségügyre, az egészségügyi veszélyek kezelésére a szükségletek feltérképezése alapján. Az eredmények fenntartását erősítik a SY beruházásai a sürgősségi ellátásban, a speciális ágyakban, a rehabilitációban, a közegészségügyi struktúrákban.

Digitális átalakulás, a szolgáltatások irányításának és adminisztrációjának javítása, hozzájárulnak a minőségi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáféréshez egy hatékonyabb rendszerben. A jelenlegi egészségügyi válság rávilágít a közegészségügy védelmére, mint a társadalmi és gazdasági kohézió alapjára, és kihívást jelent az ellenálló képesség fejlesztése szempontjából.

Az Európai Területi Együttműködés (Interreg) programjai egészségügyi intézkedéseket irányoznak elő.

Hasznos linkek

HELPDESK támogatás

Az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

HELPDESK támogatás

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
Megszakítás