Az alábbi profil az Európai Bizottság által 2021. július 29-én jóváhagyott partnerségi megállapodás alapján készült.
A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Program (NDP) öt pillér köré épül (szakpolitikai célkitűzés-SP):
SP4 "Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének megvalósításával" -
A 4. KP beavatkozásainak egyik központi célkitűzése a humán erőforrásokba való befektetéssel és a minőségi szolgáltatásokhoz és javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával szociálisabbá tett Görögország.
A 2021-2027-es programozási időszak 22 programot (9 ágazati és 13 regionális) tartalmaz, amelyeket az ERFA és az EKT+ támogat, a költségvetés pedig a következőképpen épül fel:
A 4. KP keretében a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásban felsorolt programok:
Az SP4 keretében a Humánerőforrás-fejlesztés-oktatás és egész életen át tartó tanulás ágazati program a foglalkoztatással, az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos intézkedéseket hajt végre. Különösen az Élelmiszersegély és anyagi nélkülözés (EBYS) tekintetében külön prioritási tengelyt hoznak létre az Emberi Erőforrás-fejlesztés-oktatás és egész életen át tartó tanulás programon belül. Az SP4 regionális programjaiban az egészségügyi, oktatási és szociális jóléti projekteket az ERFA fogja végrehajtani, az EKT+ pedig a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos összes intézkedést (korábban T.S.9), mint a 2014-2020-as keretprogram során.
Különösen az EKT+-ban meghatározott és a 6.2. táblázatban tükröződő minimumkövetelmények lefedettségét illetően a következőket jegyezzük meg:
Ezen túlmenően a következő forrásokból finanszírozzák őket:
a) A TDM intézkedések az átmenet társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére, ami fontos prioritás, és a DAM program által követett általános diverzifikált gazdasági tervezésben szereplő szakmák és ágazatok emberi erőforrás készségeinek adaptációját és fejlesztését célzó beavatkozásokat igényel.
b) A rövid távú korai integrációra (befogadás) összpontosító TAME-intézkedések. Az NSRF-programok és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és az Integrált Határigazgatási Alap közötti lehető legnagyobb szinergiára elsősorban a Nemzeti Koordinációs Hatóságon keresztül törekednek, míg a kettős finanszírozást az egységes irányítási és ellenőrzési rendszer és az integrált beavatkozás-ellenőrzési információs rendszerek interoperabilitása révén igyekeznek elkerülni. Ami különösen a 4. szakpolitikai célkitűzés és a TAME szinergiáját illeti, a TAME elsősorban a korai társadalmi integrációs beavatkozásokat fogja finanszírozni, különös tekintettel az első befogadó struktúrákban élő emberekre, míg az NSRF elsősorban a YTX, valamint a migráns hátterű emberek közép/hosszú távú társadalmi integrációs beavatkozásait fogja finanszírozni.
c) az ETHAUS új készségek fejlesztésére és a munkakörülmények javítására irányuló fellépései a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható kék gazdaság területén.
d) az EMVA beavatkozásai a társadalmi integráció, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása érdekében a vidéki területeken. Az új mezőgazdasági vállalkozások támogatására, a készségek megerősítésére, új mezőgazdasági termelők letelepedésére és a mezőgazdasági-környezetvédelmi-klimatikus intézkedések megerősítésére vonatkozó kombinált intézkedéseket nem tartják szükségesnek.
Ami a kultúrát illeti, szinergiára törekszünk a Kreatív Európa Programmal (mind a támogatások, mind az olyan kezdeményezések szintjén, mint például: Kulturális örökségi helyszínek, kulturális fővárosok, kulturális örökségi díjak és építészeti díjak).
A 4. KP keretében megvalósuló beavatkozások központi célkitűzése a szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban a humán erőforrásokba való befektetésen és a minőségi szolgáltatásokhoz és javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosításán keresztül szociálisabb Görögország kialakítása. A humánerőforrás foglalkoztatásának növelése és a foglalkoztathatóság javítása olyan beavatkozások révén, amelyek az egyéni igények alapján megkönnyítik a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és csökkentik a kereslet és a kínálat közötti eltérést, különös tekintettel a 15-29 éves NEET-ekre, a tartósan munkanélküliekre, az alacsony társadalmi-gazdasági és iskolai végzettségű munkanélküliekre, a bevándorlókra és a nemzetközi védelemben részesülőkre, valamint a fogyatékkal élőkre, kiemelt prioritás.
A cél eléréséhez hozzájárul az aktív foglalkoztatáspolitikák átirányítása azáltal, hogy fokozatosan áttérnek a PES új, nemzeti szintű végrehajtási modelljére, amely folyamatosan elérhető intézkedéseket és erős személyre szabott támogatást, a munkaerő-piaci igények diagnózisának megerősítését, az önfoglalkoztatás támogatását és a munkanélküliek készségfejlesztési beavatkozásait foglalja magában. A szociális gazdaság és a szociális vállalkozói szellem fejlesztését az aktív foglalkoztatáspolitika részeként támogatni fogják, amely hozzájárul az egyének és a kiszolgáltatott csoportok társadalmi és gazdasági befogadásához. Az önálló vállalkozók, a munkavállalók és a vállalkozások változáshoz és aktív öregedéshez való alkalmazkodásának előmozdítása, valamint a tanácsadás és a képzési beavatkozások révén, figyelembe véve többek között a digitális és a zöld gazdaság követelményeit, kerül a középpontba. A nők foglalkoztatásban való egyenlő részvételének előmozdítása érdekében további intézkedéseket választanak a szakmai és a családi élet összehangolása és az innovatív üzleti modellek előmozdítása érdekében. A munkaerőpiac rendkívüli körülményeinek kezelése érdekében támogató intézkedésekre kerülhet sor.
Végül pedig különös hangsúlyt fektetnek a nagyobb munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre minden életkorban.
Az egyik legfontosabb lehetőség a felnőttek tanulási folyamatban való részvételének növelése, a minőség javítása, valamint az oktatás minden szintjén és az egész életen át tartó tanulás és a munkaerőpiac közötti extrovertáltság és relevancia erősítése. Ebben az összefüggésben hangsúlyt kap a felnőttek egyéni szükségletein alapuló eszközök használata, a tanulók teljesítményének javítása, különösen a modern ismeretek és készségek terén, az új technológiák hasznosítása, a szakmai irányítási és tanácsadási szolgáltatások megerősítése, a tanulmányi programok minőségének javítása és a szakképzés hatékonyságának erősítése. Ebben az irányban a szakképzés és az oktatás minden szintjére, a képzésre és az egész életen át tartó tanulásra kidolgozott stratégiai kereteket nemzeti szinten koordinálják a készségfejlesztés nyomon követése, értékelése és felülvizsgálata, valamint a készségigények munkaerő-piaccal kapcsolatos és minden életszakaszra vonatkozó előrejelzésének és kiigazításának kérdésével való foglalkozás érdekében. Emellett a teljesítmény javítása, valamint a minőségi és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és azok befejezésének erősítése minden szinten, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében, áll a középpontban.
Az infrastruktúra és a felszerelések létrehozása és korszerűsítése az igények feltérképezése alapján, valamint a szolgáltatások minőségének biztosítása a kormányzás minden szinten történő javítása, az autonómia megerősítése, valamint a nemzeti képesítési keretrendszer befejezése szintén prioritás.
A társadalmi szolidaritási intézmények és mechanizmusok korszerűsítése és modernizálása kulcsfontosságú lehetőség az aktív befogadás, a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése, a szegénység kockázatának csökkentése érdekében, különös tekintettel a gyermekszegénység, a társadalmi kirekesztés, valamint a nemi és egyéb megkülönböztetés csökkentésére.
A minőségi alapvető és szociális javakhoz és szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, a legkiszolgáltatottabb népességcsoportok, köztük a gyermekek oktatási és lakhatási szegregációjának kezelésére irányuló intézkedések, valamint a családi és közösségi alapú gondozási szolgáltatások fejlesztése ilyen irányú intézkedések.
Ugyanakkor a szociális védelmi infrastruktúrák korszerűsítése és létrehozása az azonosított igények alapján, valamint a rekreáció, a turizmus és a kultúra várhatóan erősíti a fejlődést, a társadalmi integrációt és a társadalmi innovációt.
Az ERFA-beruházások az idegenforgalom és a kultúra területén integrált és holisztikus megközelítéssel figyelembe veszik a látogatók jólétét, tiszteletben tartják a természeti és kulturális környezetet, és biztosítják a célpontok és vállalkozások társadalmi-gazdasági fejlődését és versenyképességét.
Stratégiai választás a gyermekek és fogyatékkal élők intézményi ellátását megszüntető beavatkozások és az intézményi ellátásról a családi és közösségi alapú ellátásra való áttérés elősegítése, valamint a marginalizált közösségek - például a romák, a bevándorlók és a nemzetközi védelemben részesülők - polgárainak társadalmi integrációja, a hátrányos megkülönböztetés, a nem biztonságos lakhatás és az oktatásba való bevonásuk kezelése révén.
A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek intézményi megerősítése az oktatási, foglalkoztatási és társadalmi integrációs beavatkozásokban való fokozott és jelentős részvétel érdekében továbbra is stratégiai lehetőség marad.
A Katolikus Egészségügyi lefedettség alapvető lehetőségként a PHY-t mint a közösségben lévő egészségügyi hálózat középpontját, a megelőzés hangsúlyozását az aktív és egészséges öregedéssel összefüggésben, a sérülékeny és fogékony csoportok intézményesített ellátását igényli, hozzájárulva a gazdasági és szociális védelemhez. Ugyancsak prioritás a mentális egészség, hangsúlyt fektetve a gyermekekre és az idősekre, valamint az akklimatizáció megelőzésére, a humánerőforrás készségeinek korszerűsítésére, az új hosszú távú gondozási szolgáltatásokra, a szolgáltatások, az infrastruktúrák és a humán tőke földrajzi, népességi sajátosságokhoz való igazítására, az e-egészségügyre, az egészségügyi veszélyek kezelésére a szükségletek feltérképezése alapján. Az eredmények fenntartását erősítik a SY beruházásai a sürgősségi ellátásban, a speciális ágyakban, a rehabilitációban, a közegészségügyi struktúrákban.
Digitális átalakulás, a szolgáltatások irányításának és adminisztrációjának javítása, hozzájárulnak a minőségi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáféréshez egy hatékonyabb rendszerben. A jelenlegi egészségügyi válság rávilágít a közegészségügy védelmére, mint a társadalmi és gazdasági kohézió alapjára, és kihívást jelent az ellenálló képesség fejlesztése szempontjából.
Az Európai Területi Együttműködés (Interreg) programjai egészségügyi intézkedéseket irányoznak elő.
Az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.