Az Partnerségi megállapodás Dánia és az Európai Bizottság közötti, a 2021-2027 közötti uniós forrásokról szóló megállapodás felvázolja, hogy a nemzeti hatóságok hogyan tervezik felhasználni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alap+ból (ESZA+), az Igazságos Átmeneti Alapból (JTF) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alapból (EMVA) származó forrásokat. A megállapodást 2022. május 25-én tették közzé, és 808 millió euró, azaz mintegy 6 milliárd dán koronának megfelelő összeg felhasználását vázolja fel.
Az alapok elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésének, termelékenységének és versenyképességének, valamint a foglalkoztatásnak és a zöld átállásnak a támogatására irányulnak országszerte, a következő kiválasztott politikai célkitűzésekkel. Az e politikai célkitűzésekbe történő beruházások várhatóan Dániában rendelkeznek a legnagyobb potenciállal:
A dán üzleti hatóság (Erhvervsstyrelsen) kezeli az ERFA-t, az ESZA+-t és a JTF-et. Az Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium kezeli az EMFAF-ot.
A dán vállalkozásfejlesztési tanács (Erhversfremmebestyrelsen) 2018-ban hozták létre azzal a céllal, hogy - a helyi, regionális és nemzeti szereplőkkel együtt - prioritásként kezelje a dán regionális vállalkozáspolitika keretében a növekedést és fejlődést célzó decentralizált kezdeményezéseket, beleértve az ERFA forrásait is. A testület tagjai nagyobb vállalatok, önkormányzatok és régiók választott politikusai, valamint egy munkáltatói szervezet, egy munkavállalói szervezet és az Ipari, Üzleti és Pénzügyminisztérium egy-egy képviselője.
Az ERFA mintegy 1,8 milliárd DKK-t kap. A forrásokból 55 %-t az 1. politikai célkitűzésre (PO), 30 %-t a PO2-re, legalább 8 %-t a fenntartható városfejlesztésre, és legalább 8 %-t a PO5-re kell fordítani. Ezeket az ambíciókat az ERFA nemzeti programja dolgozza ki: "Erős vállalkozások az innováció, a digitalizáció és a zöld átállás révén" (dánul). Az ERFA céljai:
Az ESZA+-t szintén a dán vállalkozásfejlesztési tanács irányítja.
Az ESZA+ mintegy 891 millió DKK-t kap. Ezekből a pénzeszközökből legalább 25 %-t a társadalmi befogadást célzó kezdeményezésekre, és legalább 3 %-t a szociálisan hátrányos helyzetűek érdekében tett erőfeszítésekre kell fordítani. Ezen túlmenően a dán kormány úgy döntött, hogy a pénzeszközökből 20 %-t a régiók oktatási erőfeszítéseinek megerősítésére fordít, ami azt jelenti, hogy az öt dán régió javaslatot tehet arra, hogy mire költsék ezeket a pénzeszközöket. Az ESZA+ elsősorban a PO4-re összpontosít, és a politikai ambíciókat az ESZA+ nemzeti programja dolgozza ki: "Erősebb Dánia az oktatás és a készségek révén" (dánul), amelynek hét célkitűzése van:
Az ERFA az új termékek és megoldások kkv-k körében történő bevezetésének, versenyképességük (forgalom, munkahelyek, export és termelékenység), valamint az online üzleti segélyszolgálat jelentőségének növelésével kíván hozzájárulni a PO1 "Versenyképesebb és intelligensebb Európa" célkitűzéséhez. Virksomhedsguiden.
Az ERFA a kkv-k és a hatóságok közötti partnerségek révén a körforgásos gazdaságra való áttérés előmozdításával járul hozzá a 2. célkitűzéshez, "Egy zöldebb és szilárdabb Európa". Ennek célja a CO2 és más üvegházhatású gázok kibocsátását, a hulladék mennyiségének csökkentését és a hulladék újrahasznosításának növelését. Ennek részét képezi a dán kormány által elfogadott, a zöld kutatásba, technológiába és innovációba történő beruházásokat célzó zöld kutatási stratégia. A stratégia négy konkrét kutatási feladatot tartalmaz azokon a területeken, ahol különleges szükségletek merülnek fel az új megoldások kifejlesztésének felgyorsítása érdekében, hogy 2050-re elérjük a klímasemleges Dánia célkitűzését. Ezek a következők:
Ezeket a feladatokat a kutatási ágazat, az üzleti szféra és a hatóságok közötti zöld partnerségek keretében kell megoldani egy hosszú távú stratégiai erőfeszítés keretében, amely nemcsak a dán vállalatok vezető pozícióját erősíti a zöld technológiák terén, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenti. Ez tehát a PO1 és a PO2 célkitűzéseit is szolgálja.
A dán kormány 2020-ban tervet indított az építőipari ágazat zöld átállásának felvázolására. Ennek hátterében az ERFA a városok, a vidéki és a tengerparti területek fenntartható és integrált fejlődését fogja előmozdítani a turizmusfejlesztésbe, többek között az infrastruktúrába történő beruházásokkal. Célja egy olyan idegenforgalmi ágazat támogatása, amely mind pénzügyileg, mind pedig az éghajlat és a környezet szempontjából fenntarthatóbb. Az ERFA olyan beruházásokat támogat, amelyek a fenntarthatóságot, az esztétikát és a befogadást ötvözik az új európai Bauhaus kezdeményezéssel, hogy az éghajlati kihívásokra vonzó és pénzügyileg is életképes építészeti megoldásokat találjanak.
Az ERFA hozzájárul a PO5, "A polgárokhoz közelebbi Európa" című programhoz.“, a stratégiai partnerségek támogatásával, amelyek fejleszthetik a városközpontokat és biztosíthatják a helyi vállalkozások számára a szükséges kompetenciákat, hogy jobb alapokkal rendelkezzenek a fenntartható városi környezet kialakításához. Hasonlóképpen, egyes városok fizikai fejlesztésekre is kapnak majd forrásokat.
Az ESZA+ a következőkre törekszik PO4, "Szociálisabb és befogadóbb Európa", olyan kezdeményezésekbe való befektetéssel, amelyek a munkaerőpiac peremén lévő embereket munkához juttatják. Ez lehetővé teszi számukra, hogy anyagilag támogassák magukat, egy munkaközösség részévé váljanak, és biztosítja, hogy a vállalatok hozzájussanak a szükséges munkaerőhöz. Dániában már számos szociális kezdeményezés működik, és fontos, hogy az új beruházások a meglévő és tervezett kezdeményezések kiegészítésére törekedjenek. Az ESZA+ növelni fogja a formális és informális képesítést megszerzők, a vállalkozást indítók és a munkaerőpiacra belépők számát. Ez az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a szociálisan hátrányos helyzetűek integrációjának támogatása révén valósul meg. Az ESZA+:
E tekintetben a dán kormány úgy döntött, hogy 20 %-t különít el az ESZA+ forrásból az öt régió számára az oktatásba történő beruházásra, két címszó alatt: "Kompetenciák a jövőért" és "Oktatás mindenkinek". Ennek célja annak biztosítása, hogy a fiatalok meg tudjanak felelni a digitális és technológiai fejlődés, valamint a zöld átállás tekintetében a jövő munkaerőpiacán jelentkező követelményeknek, de az is, hogy minél többen érdeklődjenek a szakképzés és a természettudományok iránt. Ez egyrészt a középfokú oktatásba való belépéshez szükséges kompetenciák megerősítését jelenti, másrészt az oktatáshoz való hozzáférés biztosítását, függetlenül attól, hogy hol élnek. A helyi feltételek ismerete és a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek közötti összehangolt erőfeszítések biztosítása érdekében a regionális munkaerő-piaci tanácsok (Regionale arbejdsmarkedsråd) részt vesznek ebben a munkában.
Az ESZA+ hozzájárul a PO1-hez, "Versenyképesebb és intelligensebb Európa", írta annak biztosítása, hogy a kkv-k hozzáférjenek a jól képzett munkaerőhöz és az innovációs kapacitás növeléséhez szükséges kompetenciákhoz. Hasonlóképpen hozzájárul a következőkhöz PO2, "Egy zöldebb és erősebb Európa", amely kifejezetten a zöld átmenethez szükséges készségekre összpontosít, és amelyről úgy vélik, hogy a dán vállalatok számára is versenyelőnyt jelent. Az ERFA-val szoros együttműködésben az ESZA+ a turisztikai infrastruktúrába is befektet, ami magánberuházásokat kíván vonzani. A képzetlen munkavállalók számára sok alacsony jövedelmű munkahely a szolgáltatási szektorban található, így fontos szerepet játszik a munkahelyek biztosításában.
Az ESZA+ relevanciája a dániai szociális ágazat számára meglehetősen korlátozott, mivel a források többsége a vállalkozásokat, üzleti központokat, illetve a vállalkozói és/vagy turisztikai támogatásban jártas állami vagy magánszervezeteket célozza. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy az alapokat a Dán Gazdasági Hatóság kezeli, a felelős minisztérium pedig az Ipari, Üzleti és Pénzügyi Minisztérium. A szociális ágazatot a Szociális, Lakásügyi és Idősügyi Minisztérium.
A regionális oktatási erőfeszítésekre elkülönített 20 % a szociális szolgáltatásokra inkább a szociális szolgáltatásokra vonatkozik. Lásd az észak-dániai régió példáját itt (dánul). Az általános közoktatás - ebben az esetben a szakképzés és a felsőoktatás - Dániában (sem politikailag, sem közigazgatásilag) nem számít a szociális ágazat részének. A szociális szolgáltatók számára - akiknek szakértelmük van a szociálisan hátrányos helyzetű emberek oktatásba vagy a munkaerőpiacra való beilleszkedésében - azonban még mindig lehetnek megfelelő lehetőségek arra, hogy együttműködjenek a középfokú oktatást nyújtó intézményekkel.
A szociális szolgáltatókat leginkább a hajléktalanság kezelésére irányuló kezdeményezésekre elkülönített pénzeszközök érintik, amelyeket a legutóbbi felhívásban a Dán Szociális és Lakásügyi Hatóság.
A szóban forgó uniós alapokkal és a partnerségi megállapodással kapcsolatos minden információ itt található: Fonde | Udvikling i Danmark (erhvervsstyrelsen.dk) (az oldalnak van egy rövidített angol nyelvű változata is, az oldal alján az angol nyelvet választva).
Az összes nyitott és lezárt pályázati felhívás itt található: Ansøgningsrunder | Udvikling i Danmark (erhvervsstyrelsen.dk) (Dánul).
Az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézetei és véleményei, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.